Rekordnagyságú kifényesedést észleltek a Naphoz legközelebbi csillagnál, a Proxima Centaurinál – írja az IFL Science tudományos portál. A kozmikus kataklizmát egy kilenc teleszkópból álló távcsőhálózat rögzítette.

A Proxima Centauri egy vörös törpecsillag, tömege nyolcada a Napénak. A csillagoknál időnként megfigyelhetőek kifényesedések (szakszóval az ilyen jelenséget flernek nevezzük), a 2019. május elsején észlelt esemény azonban minden korábbinál extrémebb volt.

Az ALMA (Atacamai Nagyméretű Milliméteres/Szubmilliméteres Hálózat) távcsőrendszer mikrohullám tartományban vizsgálta az idegen csillagot, amelynek fényessége néhány másodperc leforgása alatt az ezerszeresére nőtt.

A távoli ultraibolya tartományban vizsgálódó Hubble űrteleszkóp még ennél is nagyobb, tizennégyezerszeres kifényesedést mért.

A Proxima Centaurinál megfigyelt fler illusztrációjaForrás: NRAO/S. Dagnello

Jelen tudásunk alapján a Proxima Centauri körül két bolygó, a Proxima b és Proxima c kering. Utóbbi egy hét földtömegű úgynevezett mini-Neptunusz, míg az előbbi egy nagyjából Föld-nagyságú kőzetbolygó, ami a csillag lakható zónájában kering, azaz elviekben folyékony víz lehet a felszínén.

A Proxima Centauri esetében azonban a lakható övezet sokkal közelebb található a csillaghoz, mint a Naprendszerben. Ennek következtében a Proxima b is sokkal közelebb kering az anyacsillagához, mindössze 11 nap alatt kerüli meg azt.

A közelség miatt a planétát kétezerszer erősebb napszelek érik, mint a Földet, egy mostanihoz hasonló erejű fler pedig minden bizonnyal negatívan hat a bolygó lakhatóságára.

Forrás: NRAO/S. Dagnello

Az ALMA és a Hubble megfigyelését az ausztrál ASKAP (Ausztrál Négyzetkilométeres Hálózati Helykereső) teleszkóphálózat, a NASA TESS exobolygóvadász műholdja, valamint az Irénée du Pont Teleszkóp is segítette.

A Proxima Centauri körülbelül olyan idős, mint a Nap, vagyis több milliárd éve bombázhatja bolygóit nagy energiájú kifényesedésekkel. Ezeket az extrém flereket több műszerrel egyidejűleg tanulmányozva megfejthetjük, milyen terhelés érte e bolygókat, és hogyan változhattak ennek hatására" – nyilatkozta dr Alycia Weinberger, a Carnegie Tudományos Intézet munkatársa.