Egy új tanulmány szerint a kreativitás lehet az egyik fő oka annak, hogy a Homo sapiens túlélte az olyan rokon fajokat, mint a neandervölgyiek és a csimpánzok. A kutatók összesen 972 olyan, modern gént azonosítottak, amelyek a Homo sapiens három különböző tanulási és memóriarendszerét szabályozzák.

Az az ötlet, miszerint a kreativitás túlélési előnyt biztosíthat a Homo sapiens számára a neandervölgyiekkel szemben, már régóta létezik. Ám mindezt bizonyítani eddig szó szerint trükkösnek bizonyult, mivel a tudomány még mindig nem tudja, hogy a neandervölgyiek mennyire voltak kreatívak.

A kreativitás lehetett a modern ember sikerének kulcsa?Forrás: Shutterstock

A kihalt fajoknál problematikus a kreativitás értékelése, hiszen nem tudunk velük beszélni – mondta Dr. Claude Robert Cloninger, a St. Louis-i Washingtoni Egyetem pszichiátriai és genetikai tanszékének emeritus professzora, a tanulmány vezető szerzője a LiveScience online tudományos portálnak.

A spanyol Granadai Egyetem és a St. Louis-i Washingtoni Egyetem Orvostudományi Karának csoportja vezetésével egy nemzetközi kutatócsoport most a géneket vizsgálta, hogy kiderítse, mi különbözteti meg az embert az alkotóképesség tekintetében a távoli rokonaiktól. A tudósok korábban 972 modern gént azonosítottak, amelyek a Homo sapiens három különböző tanulási és memóriarendszerét szabályozzák: az érzelmi reaktivitást, az önkontrollt és az öntudatot. Előbbi magában foglalja a társadalmi kötődések kialakításának és a viselkedés elsajátításának képességét, míg az utóbbi a célok kitűzésének, a másokkal való együttműködésnek és eszközök készítésének képességét.

A ma élő emberek a Homo sapiens („értelmes ember”) faj, ezen belül a mai ember (Homo sapiens sapiens) alfaj tagjaiForrás: Genetic Literacy Project

Az önismereti hálózat emellett megmutatja az úgynevezett „epizodikus tanulást", vagyis egy múltbeli viselkedés és az emlékek továbbfejlesztését. A Molecular Psychiatry tudományos folyóiratban publikált tanulmány szerint ezek megmutathatják a kreatív fantáziát is.
Az öntudat az, amely lehetővé teszi számunkra, hogy divergens, eredeti és kreatív gondolkodásmódot folytassunk, illetve hogy rugalmasak legyünk – mutatott rá Cloninger.

Az új tanulmányban a kutatók Neandervölgyi ember (Homo neanderthalensis) maradványokból, a modern emberektől (Homo sapiens) és csimpánzoktól (Pan troglodytes) korábban vett DNS-t elemeztek. Megállapították, hogy

az érzelmi reaktivitáshoz kapcsolódó gének azonosak, ám a csimpánzokból hiányoztak azok a gének, amelyek az emberek öntudatához és önkontrolljához vezettek.

Ezen gének egy része volt csak jelen a neandervölgyieknél. Sőt, a vizsgált 972 génből 267 egyedülállónak bizonyult a Homo sapiens esetében, amelyek mindegyike úgynevezett szabályozó gén volt. Ezek a gének – amelyek a csimpánzokban és a neandervölgyiekben hiányoztak – szabályozzák az öntudatban és a kreativitásban részt vevő agyi hálózatokat.

Egy neandervölgyi koponyájaForrás: AFP/Stephane De Sakutin

A tanulmány szerzői szerint mintegy 40 ezer évvel ezelőtt a „példa nélküli kulturális és technológiai kifinomultsággal" rendelkező Homo sapiens világszerte elkezdte „váltani" a neandervölgyieket. Azt is hozzáteszik, hogy ezt a kifinomultságot valószínűleg kreativitásuk és öntudatuk vezérelhette, ami lehetővé tette számukra, hogy hosszabb és egészségesebb életet éljenek.

Mindez pedig elősegítette „a technológiai innovációt, a viselkedésbeli rugalmasságot és azt a felfedezési hajlandóságot, amely ahhoz volt szükséges, hogy a Homo sapiens sikeresebben terjeszkedhessen az egész világon.