1986-ban fullasztó köd lepte el a kameruni Nyos-tó környékét, a katasztrófa több mint 1700 ember életét követelte. A mai napig nem tudni, pontosan hogyan következhetett be a tragédia.

1986. augusztus 21-én történt az egyik legfurcsább, legbizarrabb katasztrófa a történelemben. Mindenféle előjel nélkül az inaktív vulkánon fekvő Nyos-tóból több százezer (egyes becslések szerint 1,6 millió) tonna szén-dioxid robbant ki a levegőbe.

A halálos felhő 100 kilométer per órás sebességgel terjedve borította be a vidéket, összesen 1746 embert és 3500 háziállatot fojtva meg. Eközben a tó közvetlen környékének vegetációját leszámítva a helyi növényvilág teljesen érintetlen maradt.

Elhullott állatok a katasztrófa helyszínénForrás: USGS

Az esemény egy megelevenedő bibliai csapásra hasonlított, a tó körüli 25 kilométeres körzetben a szén-dioxid teljesen kiszorította a levegőt. Sokakat álmukban ért a halál, az áldozatok orrából és szájából vér szivárgott. Még a rovarok is élettelenül hevertek a földön. A holttestek bőre elszíneződött, amit a gázfelhőben oldott sósav okozhatott.

Mi történhetett?

Ami biztos, hogy a Nyos-tóból augusztus 21-én, éjjel 21 órakor hatalmas mennyiségű szén-dioxid szabadult ki. Ez a gáz nehezebb a levegőnél, így hamar lesüllyedt a völgyekbe, és beterítette az egész környéket. Normális körülmények között azonban a több százezer tonna szén-dioxid a tó mélyén van csapdába ejtve, ezen a napon viszont valami kirobbantotta onnan.

A Nyos-tó közvetlenül a katasztrófa utánForrás: Wikimedia Commons

Nem tudni, mi tette lehetővé, hogy a mélyben található, gázokkal szennyezett víz a felszínre törjön. Elképzelhető, hogy földrengés, földcsuszamlás vagy vulkánkitörés okozta a jelenséget, esetleg heves esőzés keverte fel a vízrétegeket. Bármi is történt, katasztrofális következményekkel járt.

A tó átvitt értelemben véve felrobbant, a jelenséget a szaknyelv limnikus kitörésnek nevezi. Ennek során a vízből előtörő gáz 91 méter magasba lövellt, és kisebb cunamit idézett elő.

Tudományos magyarázatok híján néhányan összeesküvés-elmélettel álltak elő. Egyesek katonai kísérleteket sejtenek a háttérben, míg a babonásabbak úgy hiszik, a tó szelleme állt gyilkos bosszút a helyieken.