Tudja-e, hogy melyik állatnak van a legtágulékonyabb szája?

Finley Molloy, a lelkes teniszlabda gyűjtő golden retriever

A Finley Molloy nevű golden retriever annyira élvezi a teniszlabdák összegyűjtését, hogy egyszerre hat is elfér a szájában, legalábbis a Guinness Rekordok Könyve szerint. Ez alapján azonban jogosan merül fel a kérdés: vajon hogyan viszonyul ez a teljesítmény a többi állatéhoz? Más szóval, melyik állatnak lehet a legtágulékonyabb szája? Kiderült, hogy bár nincs tudományos konszenzus ebben a kérdésben, akad azonban néhány kiemelkedő versenyző.

A piton képes volt lenyelni egy szarvast

Néhány állatnak, köztük számos rágcsálónak és bizonyos majmoknak, köztük a cerkóffélék családjába tartozó mandrillnak is találhatunk az arcán egyfajta tágítható pofazacskót, ami a táplálék tárolására szolgál.

Finley Molloy, a lelkes teniszlabda gyűjtő golden retriever Forrás: Guinness World Records

Minderre talán a hörcsög pofája a legjobb és legismertebb példa.

Az állat olyan pofazacskókkal rendelkezik, amelyek képesek a rágcsáló teljes testtömegének akár a 20 százalékát is befogadni, írja a Business Insider online portál.

A kígyók szája azonban még ennél is rugalmasabb, mivel egyetlen táplálkozás során képesek a zsákmányt akár egyetlen masszív falatként, egészben lenyelni.

Extrém esetben a piton akár egy krokodilt is képes lenyelni Forrás: GG Wildlife Rescue

Egy floridai nem őshonos burmai pitonnak például sikerült annyira kitágítania a száját, hogy le tudott nyelni egy önmagánál nehezebb, fehérfarkú szarvast

– jelentette korábban a LiveScience online tudományos portál. – A kígyó állkapcsai rugalmas szalagokhoz kapcsolódnak, és nem a koponyájukhoz, amelyek segítségével képessé válik egy nagyobb zsákmány befogadására.

A portálnak nyilatkozó tudósok akkor hozzátették: ez egy ügyes trükk, ezért a kígyók szája jóval rugalmasabb lehet, mint bármely más, szárazföldön élő állaté.

A barázdásbálna-féléknek redőzött a torokbarázdák vannak

A vízben azonban a dolgok még inkább rugalmassá válnak. A Föld legnagyobb állatainak, többek közt a kék bálnáknak és a közönséges barázdásbálnáknak van ugyanis a legszélesebb szája.

A kék bálna táplálkozás után Forrás: Doug Perrine / Alamy Stock Photo

A sziláscetek alrendjébe tartozó közönséges barázdásbálna csaknem huszonhét méteres hosszúságával a kék bálna után a második legnagyobb, ma is élő állatfaj

– mutattak rá Michigani Egyetem Animal Diversity Web (ADW) programjában a szakemberek, amit a LiveScience idéz. – Mindkét faj a barázdásbálna-félék családjába tartozik, amelyek a világ összes óceánjában megtalálhatóak.

A közönséges barázdásbalna egyik alfaja honos a Földközi-tengerben is Forrás: Origo

Ezeknek az állatoknak a közös jellemzője a redőzött torokbarázdák, amelyeknek segítségével ki tudják tágítani a toroktérfogatukat.

Ez teszi lehetővé, hogy akár egyetlen falatkén nyeljék le a zsákmányukat.

Ezek a bálnák táplálkozás közben nagy mennyiségű vizet és táplálékot falnak be, majd a vizet a szilák és a nyelv segítségével kiszűrik. A barázdásbálnák tápláléka, fajtól függően lehet kisebb rákok, mint amilyen a krill vagy különböző halfajok, például heringek és szardíniák.

Hatalmas mennyiségű vizet is befalnak

A barázdásbálnák családjában találhatjuk a valaha élt legnagyobb állatokat.

Ezek az állatok úgy tudják a legegyszerűbben elcsípni a vízben lebegő zsákmányt, ha nagy mennyiségű vizet is befalnak táplálkozás közben, a toroktérfogatuk bővítésével

– magyarázta Alexander Werth, a virginiai Hampden-Sydney Főiskola biológiaprofesszora és bálnakutatója.

Alapestben a kék bálna (Balneoptera musculus) is karcsú teremtmény Forrás: https://www.worldwildlife.org/species/blue-whale

Hozzáfűzte: a bálnák mindezt figyelemre méltó mértékben teszik meg: hatalmas mennyiségű vizet szívnak be, ami után az alapjaiban véve karcsú és ügyes teremtmény látszólag egy felfuvalkodott ebihal szerű állathoz hasonlít, aminek hátul egy kis farka is van.

A barázdásbálna-féléknek ebben a redőzött torokbarázdák segítenek, amelyek

az álluktól egészen a köldökig nyúlnak, hogy elősegítsék a víz visszatartását.

Egy kék bálna egyszerre több mint 100 ezer liter vizet is képes befalni.

Ezeknél az állatoknál a befogadott víz mennyisége a test hosszával növekszik, és így a hosszabb bálnák aránytalanul több vizet tudnak elnyelhetnek, mint a rövidebb testalkatú társaik

– állítja Werth. – Azt mondanám, hogy a kék bálnák és a közönséges barázdásbálnák nemcsak hogy a legtöbb vizet képesek elnyelni bármely élő állat közül, de valószínűleg nekik van a legszélesebb szájuk is.

Egyfajta merítőhálóval dolgoznak a pelikánok

Werth összehasonlította a barázdásbálna-félék táplálkozását egy pelikán torokzacskójával - egy másik állatszájjal, amely a kutatók szerint elismerést érdemel. A legszembetűnőbb a 25–47 centiméteres csőrük.

A gödényfélék közül az ausztrál pelikánnak a leghosszabb a csőre:

a kifejlett példányoké elérheti a 34-47 centimétert, ami alatt egy akár tizenhárom literes torokzacskó található. Utóbbi nagyban segíti az állatokat a táplálkozásban.

Rózsás gödények Fotó: Hámori Zsófia/Life.hu

A pelikánfélék feje aránylag kicsiny, a csőrük ellenben annál hosszabb; alsó állkapcsuk két feléhez nagy, nyúlékony bőrzacskó van erősítve, amely arra való, hogy zsákmányuk egy részét későbbi időkre eltegyék

– mutat rá az ADW. – Olyan, mintha az állatnak egy merítőhálója lenne: ebben gyűjti a halakat, hogy aztán le is nyelje őket.

A barna pelikánok (Pelecanus occidentalis) akár 11-13 liter vizet is képesek elraktározni a torokzacskójukban.

Ez háromszor nagyobb térfogat, mint amennyit a madár gyomra be tud fogadni.

Mindez úgy lehetséges, hogy a torokzacskójuk elég rugalmas ahhoz, hogy a madár testének egy részét eltakarja, amikor megnyúlik. A vadászathoz a már említett hosszú csőrüket és ezt a tágulékony bőrzacskót használják.

A pelikánangolna számos állat „ötvözetét" képviseli

A pelikán torokzacskója „inspirálhatta" a rejtélyes jelenség utolsóként tárgyalt állatának a nevét: a pelikánangolnát (Eurypharynx pelecanoides). Ezekre az állatokra szinte „mindennek a kombinációjaként" tekinthetünk: ötvözik a kígyószerű test, a bálnaszerű táplálkozási technikák, illetve a tasakszerű bőr egyvelegét, amely szinte minden irányban képes tágulni.

Az Ausztrál Múzeum adatai szerint a pelikánangolna mindhárom főbb óceán trópusi és mérsékelt öveiben előfordul, azonban 500-7625 méteres mélységek között; általában 1200-1400 méter mélyen található meg.

Rögzítették őket azonban már a felszín alatt 3000 méterrel is. Az elmúlt években a mélytengeri kutatók igazán látványos videofelvételeket készítettek olyan pelikánangolnákról, amelyek a szokásos méretük sokszorosára nőttek.

Hivatalos becslések nem állnak jelenleg a tudomány rendelkezésére, de egy-két videó láthatóan azt mutatja, hogy egy-egy esetben a pelikánangolna az eredeti méretének ötszörösére tágította a száját.

Nagyon érdekes ez az állat, mert a száj és a fej nagyon rugalmas és „felfújható", ami miatt néha úgy néznek ki, mint egy léggömb, amely körül valami csapkod

– mondta David Live, a washingtoni Smithsonian Nemzeti Természettudományi Múzeum kutatási munkatársa és angolnaszakértője. – Sajnos nem sokat tudunk ezeknek a csontoshalaknak a viselkedéséről, a társas interakcióikról vagy a párzási magatartásukról.

Hozzátette, hogy sok mindent nem értünk az óceánról általában, és még mindig nem ismerjük az összes benne élő fajt.

Tekintsünk tehát a pelikánangolnára, mint a legtágulékonyabb állati száj tulajdonosára, miközben a tudósok folytatják a Föld életének tanulmányozását.