Nettó karbonkibocsátóvá vált a Föld tüdejének is nevezett Amazónia brazíliai része - kongatták meg a vészharangot kutatók. A tudósok szerint mostanáig "az erdők, főleg a trópusi erdők megvédtek bennünket azáltal, hogy fékezték a felmelegedést, de fennáll a veszély, hogy meginog utolsó bástyánk, Amazónia". 

Egy friss tanulmány szerint az Amazonas-medence brazíliai esőerdői a klímaváltozás és az emberi tevékenység áldozatává válva az elmúlt 10 évben a történelemben első ízben több (4,45 milliárd tonna) szén-dioxidot bocsátottak ki, mint amennyit elnyeltek (3,78 milliárd tonna).
Az ember által kibocsátott üvegházhatású gázok 25-30 százalékát elnyelő amazóniai erdőségek nélkül a klímaváltozás még súlyosabb lenne– olvasható a nemzetközi tanulmányban, amely a Nature Climate Change című tudományos folyóiratban jelent meg a héten.

A tudósokat már évek óta aggasztja a trópusi esőerdők kifulladásának lehetősége; attól tartanak, hogy ezek az erdőségek egyre kevésbé tudják betölteni szerepüket a globális felmelegedést okozó gázok elnyelésében.

Különösen aggasztó a Föld trópusi erdőségeinek felét kitevő Amazónia helyzete.

Amazónia brazíliai része 2010 és 2019 között veszített biomasszájából és 18 százalékkal több karbont bocsátott ki, mint amennyit elnyelt - közölte pénteken a kutatásban résztvevő Francia Mezőgazdasági, Élelmezési és Környezeti Kutatóintézet (INRAE).

Az Amazonas-medence a Föld leggazdagabb élőhelyeForrás: AFP/Mauro Pimentel

Első ízben vannak adataink arról, hogy a helyzet átfordult, és Brazil-Amazónia nettó karbonkibocsátóvá vált– emelte ki a tanulmány egyik szerzője, Jean-Pierre Wigneron, az INRAE kutatója. – Az Amazonas-medence más országai egyelőre kompenzálták a brazíliai veszteséget, így Amazónia egésze még nem fordult át nettó kibocsátóvá, de rövidesen azzá válhat.

Hozzátette: az átfordulás mely ponton válik visszafordíthatatlanná, nem tudni.

Jean-Pierre Wigneron szerint mostanáig az erdők, főleg a trópusi erdők megvédtek bennünket azáltal, hogy fékezték a felmelegedést, de fennáll a veszély, hogy meginog utolsó bástyánk, Amazónia.

A kutatók figyelmeztetnek, hogy a figyelem főleg az erdőirtásokra irányul, holott nagyobb veszteséggel jár a növényzettel borított területek, az erdők minőségének romlása: míg a tarvágások 27 százalékkal járultak hozzá a karbonkibocsátás növekedéséhez, a meglévő növényzet pusztulása 73 százalékkal részesedett az emisszióemelkedésből.

(MTI/AFP)