Az asztma a leggyakoribb krónikus légúti megbetegedés hazánkban: a gondozott betegek száma 300 000 felett van, de becslések szerint a betegség akár félmillió magyart is érinthet. A betegek egy része nincs teljesen tisztában betegsége kezelésének fontosságával, ennek megfelelően nem használja rendszeresen a megelőző gyógyszerét – figyelmeztet a május 5-i Asztma Világnapja kapcsán a Magyar Tüdőgyógyász Társaság Allergológiai és Légzéspathológiai Szekciójának elnöke.

Az alkalomszerűen jelentkező asztmás panaszok enyhítésére ráadásul a többség továbbra is csak rohamoldó inhalátort használ, ez azonban csupán a tünetek átmeneti enyhítésére alkalmas, a légúti gyulladás kezelésére nem.

Egy globális betegedukációs kampány keretében májustól Magyarországon is elérhető az asztmateszt.hu weboldal, ahol egy rövid teszt kitöltésével bárki tájékozódhat jelenlegi terápiájával kapcsolatban.

Az utóbbi hónapokban ismét fókuszba került a hazánkban gyakori krónikus megbetegedés, az asztma; mivel a betegek légutai idülten gyulladt állapotban vannak, a nyálkahártyájuk védtelenebb a kórokozókkal szemben, így a vírusfertőzések fokozott veszélyt jelenthetnek számukra, ezért – nem megfelelő fenntartó kezelés és súlyos betegség esetén - a koronavírus szövődményei tekintetében is fokozott a rizikó.

Ugyanakkor az asztma diagnózisát és hatékony kezelését nagyban nehezíti, hogy a tünetek meglehetősen változatosak, panaszos és tünetmentes periódusok váltják egymást. Leggyakrabban fulladást, mellkasi nyomásérzést, terhelés, sport hatására jelentkező nehézlégzést, valamint köhögést tapasztalnak a betegek.

Mivel azonban az árulkodó jelek akár hosszabb ideig is elmaradhatnak, az asztmások egy része anélkül él együtt a kórral, hogy tudna állapotáról vagy alkalmazná fenntartó kezelését. Gyakorta előfordul, hogy hónapok telnek el a tünetek jelentkezése nélkül, így a beteg azt gondolja, nyugodtan abbahagyhatja a terápiát. Ez azonban egyáltalán nem így van, az inhalációs kortikoszteroid tartalmú gyógyszereket folyamatosan, a panaszmentes szakaszban is szükséges használni, pont úgy, mint a cukorbetegek vagy magas vérnyomással élők által szedett gyógyszerek esetében" – hangsúlyozza Prof. Dr. Tamási Lilla, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság Allergológiai és Légzéspatológiai Szekciójának elnöke.

Forrás: BSIP/Alice S.

Tüneti kezelés helyett komplex szemlélet

A következetes és hatékony terápia azért is fontos az asztmások esetében, mert a betegség ugyan nem gyógyítható,

a megfelelően beállított gyógyszeres kezeléssel és a rendszeres orvosi kontrollal azonban az érintettek tünetmentes, teljes életet élhetnek, beleértve a sportokat és az egyéb fizikai aktivitásokat.

Mivel az örökletes hajlamon és számos ismeretlen kórfolyamat által kialakuló asztma gyulladásos betegség, a gyulladás kezelése és kordában tartása a beteg és orvosa legfontosabb feladata.

Sajnos azonban a tüdőgyógyász szakemberek tapasztalatai szerint az asztmások egy része nem használja folyamatosan megelőző gyógyszereit, a többség pedig túlzott mértékben támaszkodik az azonnali megkönnyebbülést hozó rohamoldó inhalátorok használatára, melyek azonban csak a tüneteket csökkentik, de nem kezelik a gyulladást.

Ezzel egy ördögi kör alakul ki: a beteg még többet használja az ún. SABA inhalátort, a rohamoldót, amivel növelheti a súlyos állapotromlások, asztmás rohamok előfordulásának valószínűséget, így újra és újra a gyors hatású rohamoldókhoz fog nyúlni ahelyett, hogy a tüneteket előidéző gyulladás gátlására koncentrálna. Ezért a komplex, gyulladáscsökkentő hatású inhalációs kortikoszteroidot is tartalmazó készítmények rendszeres alkalmazásának fontosságára kell felhívni az asztmás betegek figyelmét. Fontos feladatunk az is, hogy a téves, indokolatlan félelmet az inhalált kortikoszteroidok kapcsán eloszlassuk. Emellett hazánkban kb. 15 000 ember él együtt súlyos asztmával, számukra a mindennapi feladatok ellátása is nehézségekbe ütközhet. Ők már itthon is biológiai terápiában is részesülhetnek, hogy minél teljesebb életet élhessenek" – mondja Dr. Ostoros Gyula, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság elnöke.

Asztmateszt segít a probléma felismerésében

Nagyot lépett tehát előre a tüdőgyógyászat az asztma kezelésében, hiszen míg korábban a rövid hatású hörgőtágítók használata volt a terápiák alapköve, ma már a betegek többsége esetében javasolt a modern kortikoszteroid tartalmú gyulladásgátlót tartalmazó inhalációs kezelés. A szakemberek a rohamoldó un. SABA szükséglet visszaszorulásától azt remélik, hogy lényegesen csökken az életveszélyes panaszokkal küszködő páciensek és a kapcsolódó halálesetek száma, a betegek életminősége pedig jelentősen javul. A hosszabb távon is hatékony terápia kialakításához azonban az asztmások és a kezelőorvosuk szoros együttműködésére van szükség, melynek fontos része az informatív és támogató betegedukáció.

Éppen ezzel a céllal indult az a globális kampány, melynek május elejétől elérhető magyar weboldala egy néhány kérdésből álló informatív teszttel segíti az asztmás betegeket annak felismerésében, hogy állapotuk karbantartására az ajánlottnál nagyobb mértékben támaszkodnak-e a rövid hatású hörgőtágítójukra.

Az asztmateszt.hu elsősorban a betegek SABA inhalátorukhoz kapcsolódó attitűdjeit és szokásait méri fel, az eredmények pedig segítenek abban, hogy a páciensek tájékozottan, a terápiájuk hiányosságait felismerve fordulhassanak tüdőgyógyász szakorvoshoz.

Az asztma világnapja

Az asztma világszerte az ismert és gyakori nem fertőző betegségek közé tartozik, az Egészségügyi Világszervezet, a WHO 340 millióra becsüli a betegségben szenvedők számát, hozzátéve, hogy 2025-ig további 100 millió új betegre számítanak.

Az asztma világnapját minden évben, május első hetén tartják, a Global Initiative for Asthma (GINA, Globális Asztma Kezdeményezés) szervezésében – a szervezet célja, hogy felhívja a figyelmet a betegségre.