Amikor kiöntünk egy pohár sört, akkor gyorsan egy tekintélyes méretű habzó réteg emelkedik a tetejére. Ahogy az egyre több, apró buborék egyesül, azok orrcsiklandozó habréteget képeznek. Mindez a habos, szénsavas „áramlat" eleinte végtelennek tűnik. Épp ezért merült fel a kérdés a tudósokban: vajon hány buborék keletkezhet egy pohár sörben?

Akár 2 millió buborék is felbukkanhat

Gérard Liger-Belair, a francia Reims-i Champagne-Ardenne Egyetem kémiai fizika professzora korábban a pezsgőnél vizsgálta ugyanezt. Kiszámította, hogy egy hosszúkás pezsgős pohár körülbelül 1 millió buborékot képes produkálni.

Az ACS Omega tudományos folyóiratban publikált tanulmány a közelmúltban a Liger-Belair a söröspoharak mélyére pillantott. A kutatók megállapították, hogy kétszer annyi buborékot termelnek, mint a pezsgő. A tanulmány szerint akár 2 millió buborék is felbukkanhat egy 2,5 decis pohárban.

A sör a világ egyik legnépszerűbb alkohol tartalmú italaForrás: 5598375/Pixabay

A régészeti bizonyítékok azt mutatják, hogy az emberek legalább 5-13 ezer éve főznek és isznak sört– mondta Liger-Belair és Clara Cilindre, a Reimsi Egyetem Molecular and Atmospheric Spectroscopy Group (GSMA) egyetemi docense és kutatója a LiveScience online tudományos portálnak.

Hozzátetteék: ez az ital „messze a legnépszerűbb alkoholtartalmú ital a világon"; a globális termelése elérte az évi közel 200 milliárd literes mennyiséget. Kiemelték azt is, hogy

a buborékok és a hab a sörélmény fontos részét képezik.

Ez a tudósok szerint különösen igaz a lágerre, a legnépszerűbb sörtípusra.

Clara Cilindre elmondta: helyénvalónak tűnt számukra, hogy további ismereteket szerezzenek a buborékképződésről, a buborékméretről és végül a teljes természetes gáztalanítási folyamat során kialakuló buborékok teljes számáról egy pohár sörben.

A világ legnépszerűbb itala

A sört általában négy összetevőből - malátázott gabonamagvakból, komlóból, élesztőből és vízből - készítik, amelyeket ezután fermentálnak. Ez a folyamat lebontja a szénhidrátokat és alkoholt, cukrot és szén-dioxidot (CO2) állít elő. Ha a sört palackozzák vagy dobozokba töltik, további szén-dioxidot adnak hozzá, ami nyomást képez a tartályban. Nem véletlen, hogy miután egy doboz vagy palack tömítése megtörik, akkor a folyadék túltelítetté válik, és apró buborékok szabadulnak fel.

Salamon király fogadja Sába királynőjét. A régészeti leletek azt tanúsítják, hogy az ókori Izrael területén, a sör már ötezer éve is kedvelt ital voltForrás: Wikimedia Commons

A tanulmányhoz a kutatók az 5 térfogatszázalék alkoholtartalmú sört vizsgáltak. Körülbelül 250 milliliter sört öntöttek 6 Celsius fok hőmérsékleten egy 500 milliliteres pohárba. Megállapították, hogy a sörbuborékok teljes számát leginkább három tényező befolyásolja: az oldott szén-dioxid koncentrációja a pohárban, a buborékok térfogata, valamint az a pont, amikor több buborék már nem képződhet. A szakemberek szerint azonban

a sörös poharak apróbb hibái is segítik a buborékok megjelenését a folyadékban.

A nagysebességű fotókon jól látszott, hogy a buborékok egyre nagyobbak lesznek, miközben emelkednek. A tanulmány szerint egy ekkora pohárnyi sörben körülbelül 200 ezer és 2 millió közötti számú buborék alakulhat ki.

A tudósok úgy vélik, hogy a söripar is profitálhat a „buboréktudományról szóló további ismeretekből".