Megtalálták a fiatal közönséges levesteknősök rejtekhelyét

A tengeri teknősök természetvédelmi státuszuk szerint veszélyeztetett fajnak számítanak

Miután a közönséges levesteknősök kibújnak a tojásból, azonnal bemerészkednek a nyílt óceánba a floridai partokról. Ezután úgy tűnik, mintha egy varázslattal valahogy eltűnnének. Most azonban az új nyomkövetési adatok azt mutatják, hogy az északi irányú „szörfözés" után sok teknős kilép az áramlatból, hogy a Sargasso-tenger hangulatos moszat és a bőséges étel oázisa felé induljon.

Több információra volt szükség

A tudósok napenergiával működő, műholdas jelkövetőt csatoltak huszonegy közönséges levesteknős (Chelonia mydas) fiókára, amelyek körülbelül 3–9 hónaposak voltak. A fiatal állatok súlya alig haladta meg a 300 grammot, a héjuk pedig körülbelül 5–7 12–18,6 centiméter hosszú volt. A Proceedings of the Royal Society B folyóiratban megjelent új tanulmányban a kutatók elárulták, hogy

az ilyen kis lények jeladóval való ellátása hatalmas kihívást jelentett,

mind a kezdeti méretük, mind annak a ténye miatt, hogy a kifejlett állatokhoz képest meglehetősen gyorsan növekednek és váltanak alakot.

A tengeri teknősök természetvédelmi státuszuk szerint veszélyeztetett fajnak számítanak Forrás: Pinterest

Az akadályok ellenére a tengeri teknősök populációjának jobb védelme érdekében azonban több információt kell szereznünk ezekről a kis srácokról

– mondta Kate Mansfield, a University of Central Florida tengeri teknősök kutatócsoportjának igazgatója és az egyetem biológiai tanszékének docense, a tanulmány első szerzője a LiveScience online tudományos portálnak.

A fiatal teknősöknek a nyílt óceánba való vándorlását gyakran „elvesztett éveknek" nevezik, mivel a tudósok annyira keveset tudnak arról, hogy mi történik az állatokkal, mielőtt „tinédzserként" visszatérnének a partra.

Fontos élőhelyként jelenik meg

A közönséges levesteknős a trópusi, szubtrópusi tengerekben, és a mérsékelt öv melegebb vizeiben honos. Mindhárom főbb óceánban megtalálható.

Közönséges levesteknős (Chelonia mydas) medúzával téveszt össze egy műanyag zacskót Forrás: Biosphoto/Sergi Garcia Fernandez / Biosphoto/Sergi Garcia Fernandez

Ezek a teknősök csak tíz-tizenöt éves korban érik el az ivarérettséget; ám az ezt megelőző évekről nem sokat tudunk

– magyarázta Mansfield. – A nyomonkövetési adatoknak köszönhetően most ez változott: kiderült, hogy a Sargasso-tenger a korai életszakaszban a tengeri teknősök fontos élőhelyeként jelenik meg, ezért a régió kritikus fontosságú a faj megőrzése szempontjából.

A Sargasso-tenger az Észak-Atlanti-óceán közepén helyezkedik el, körülvéve óceáni áramlatokkal. Három ellentétes irányú áramlás, a Golf-áramlat, Egyenlítői-áramlat és az Antilla-áramlat miatt az óramutató járásával azonos irányba forog.

A Sargassum nemzetségbe tartozó különféle moszatok telepei többszörösen elágaznak.

A partra sodródott gusztustalan algaszőnyeg elriasztja a fürdőzőket a gyönyörű türkizkék tengertől Forrás: Hans Lucas/David Himbert / Hans Lucas/David Himbert

Ez az egyfajta furcsa moszaterdő, ami több száz kilométer távolságra van a legközelebbi szárazföldtől. A hatalmas egybefüggő lebegő hínár (sargassum), egyedülálló ökoszisztéma a földön.

A Nemzeti Óceáni és Légköri Igazgatóság (NOAA) szerint ez az egyetlen tenger, amelynek peremét az óceáni áramlások határozzák meg, nem pedig a szárazföldi határok. Gyakran az óceánok sivatagának is nevezik.

Vajon mennyi ideig lesznek távol?

A korábbi tanulmányok során a kutatók olyan, fiatal közönséges levesteknősöket, valamint álcserepesteknősöket (Caretta caretta) figyeltek fel, amelyek passzívan sodródtak ezekben az áramlatokban, gyakran a sargassum szőnyegén. Ezek a megfigyelések, valamint az Atlanti-óceán keleti részén található floridai teknősökkel kapcsolatos feljegyzések arra utalnak, hogy

az állatok egy nagy kanyart tehetnek, mielőtt fiatalként az Egyesült Államokba indulnának.

Mansfield és kollégái azonban megdönthetetlen bizonyítékokat kívántak szerezni erről a vándorlásról. Egyúttal rámutattak arra is, hogy meddig maradhatnak a teknősök a tengeren.

A fiatalok csak 10-15 évesen lesznek ivarérettek Forrás: Origo

Egy évet vannak távol vagy egy évtizedet? Ezek elég alapvető kérdések

– vetette fel Jeanette Wyneken, a tanulmány szerzője, a floridai Atlanti Egyetem biológiai tudományok professzora.

A kifejlett teknősök számára korábban tervezett műholdas jeladók körülbelül akkorák voltak, mint egy mobiltelefon, ezért egyfajta „téglának tűntek" a szakemberek számára. A kisebb méretek megjelenésével azonban a csapat elkezdhette követni ezeket a fiatal teknősöket.

A vizsgálati sort az álcserepesteknősökkel kezdték, és egy 2014-es tanulmányban tizenhét egyedet jelöltek meg.

Pici közönséges levesteknős kezdi meg több ezer kilométeres útját az óceánban - most már többet tudunk arról, mi történik vele az első néhány évben Forrás: NOAA / Mark Sullivan

Azt tapasztalták, hogy az állatok ahelyett, hogy passzívan sodródtak volna, gyakran kiléptek az áramlatokból, hogy a meleg, tápanyagban sűrű vizek felé ússzanak, beleértve a Sargasso-tenger vizeit.

A közönséges levesteknősök hozzájuk hasonlóan aktív úszók, amikor eljutnak a nyílt tengerre, ezért a csapat úgy döntött, hogy megismétli a vizsgálatot ezzel a fajjal is.

Jeladóval szerelték fel őket

A tudósok összegyűjtötték a fiókákat Boca Raton területéről, amely Florida délkeleti partján található. Ezután be- majd visszavitték őket a laborból, hogy néhány hónapig még nevelkedjenek. Bár a jeladók mérete jelentősen csökkent, még mindig túl nagynak bizonyult a frissen kikelt teknősök számára.

Levesteknős Forrás: Origo

Eredetileg ugyanazzal a ragasztóval próbáltuk felhelyezni az eszközöket, amelyet a álcserepesteknősöknél használtak, amely végül az állatok növekedésével lehámlott

– jegyezte meg Mansfield. – Ez azonban a közönséges levesteknősöknél nem működött.

Hozzátette: a fiatal teknősök héjának textúrája egyfajta „viaszos" érzetet kelt, kissé olyan, mint amikor egy emberi körmöt a kutikulaolajjal kezelünk, amitől egy teljesen sima felület alakul ki.

A csapat számos ragasztótípust kipróbált, például a fogtömések cementálásához használtat és olyanokat is, amelyekkel protéziseket rögzítenek a bőrre a színházban.

Végül megtaláltak egy olyan anyagot, amely mégis megtapadt a csúszós teknősökön.

A megfelelő anyag egy úgynevezett poliuretán ragasztó lett, ami elég rugalmas ahhoz, hogy a teknősök növekedésével megnyúlhasson, de ha amikor elérnek egy bizonyos méretet, akkor azonnal lepattan.

Néhány évig maradtak itt

Miután a tudósok megbizonyosodtak arról, hogy a jeladók a helyükön vannak, elengedték a teknősöket az Atlanti-óceán nyugati részén. Az állatokat átlagosan 66 napig követték nyomo, de néhány útját több mint 100 napig figyelemmel kísérték, egy egyedet pedig 152 napig.

Megállapították, hogy teknősök többnyire az óceán felszíne közelében úsztak és az Öböl-patak mentén is partra szálltak.

A közönséges levelesteknősök körülbelül kétharmada ezután a Sargasso-tenger felé vette az irányt. Itt addig maradtak, amíg a jeladójuk le nem vált. Ez a kutatók szerint arra utalhat, hogy a Sargasso „vonzó óvodaként" szolgál a teknősök számára.

Apró közönséges levesteknős teper az óceán felé, ahol életének elkövetkezendő néhány évét tölti Forrás: NOAA / Mark Sullivan

Ennek az élőhelynek megvan a kiemelt jelentősége

– magyarázta Mansfield. – A hínár álcázást biztosít a fiatal teknősök számára, ugyanakkor lelassítja a víz áramlását és így a nap fel tudja melegíteni a felszínét.

A hidegvérű tengeri teknősöknek meleg vízre van szükségük a túléléshez, és növekedésük jelentősen lelassul, ha túl hidegben kell lenniük. Eközben más tengeri fiatal állatok, például garnélarák, rákok és halak is élnek a Sargasso-tengerben, amelyek táplálékot szolgáltatnak a növekvő teknősök számára.

A legújabb kutatások szerint az állatok legalább két-három évet töltenek itt.

A Sargasso-tengert a tudósok szerint el kell ismerni olyan élőhelyként, amely fontos a veszélyeztetett fajok számára.