Azonosították a végzetes sarkvidéki expedíció első áldozatát

A HMS Erebus a jég fogságában rekedt 1846-ban

1845. július 9-én John Gregory, az északi-sarkvidéki óceáni expedíció mérnöke egy grönlandi állomásról írt levelet feleségének, Hannah-nak. Ez volt az utolsó alkalom, amikor családja hallhatott róla. John Gregory ugyanis 128 emberrel együtt meghalt, miután hajóik egy év múlva a sarkvidéki jég fogságába estek. A kutatóknak azonban most sikerült azonosítaniuk a férfi maradványait, amihez az utódok DNS-ét használták fel egy új tanulmányban. Ez az első ilyen azonosítás a sorsszerű expedíció kapcsán.

A jég fogságában rekedtek

1845 májusában két hajó, a HMS Erebus és a HMS Terror indult útnak Angliából, a fedélzetén 129 tiszttel és a személyzettel, Sir John Franklin parancsnoksága alatt. Célként tűzték ki, hogy feltérképezzék a kanadai sarkvidék ismeretlen területeit és felfedezzék az északnyugati átjárót, amely az Atlanti-óceánt és a Csendes-óceánt köti össze.

Ami történt, arra azonban senki sem számított: a csapatból senki sem élte túl az expedíciót.

A legénység maradványait később a Vilmos király-szigeten fedezték fel. A katasztrófa akkor történt, amikor a két hajó 1846 szeptemberében a jég csapdába esett a mai Nunavut territórium területén található Viktória-szorosban.

John Gregory, a katasztrofális Franklin-expedíció első felfedezőjének arcrekonstrukciója Forrás: Diana Trepkov/ University of Waterloo

A legénység egy része a hajón ragadt és itt halt meg, míg 105 ember a hajó készleteit felhasználva végül úgy döntött, hogy elhagyja azt

– áll a Waterloo Egyetem közleményében, amit a LiveScience online tudományos portál idéz.

Az utolsó ismert hír róluk egy rövid, 1848. április 25-i megjegyzés volt, amelyet később a hajók közelében találtak. Ez jelezte a felfedezők azon szándékát, miszerint elhagyják hajóikat, és délre indulnak egy szárazföldi kereskedelmi állomásra. Valamennyien meghaltak, mielőtt túl messzire jutottak volna; valószínű, hogy fagyás, skorbut és éhezés következtében.

Senki sem maradt életben

A régészek azóta már több tucatnyi felfedező maradványait fedezték fel a környéken, többségüket a Vilmos Király-szigeten, a tervezett menekülési útvonal mentén. Bár a történészek ismerték a hajók fedélzetén tartózkodók nevét, eddig a csontvázak egyikét sem sikerült azonosítani.

A tudósok most azonban fog- és csontmintákból származó DNS mintát tudtak venni az expedíció 27 tagjától.

A Polar Record folyóiratban publikált tanulmány szerint a genetikai vizsgálatnak köszönhetően sikerült azonosítaniuk az egyik tiszthelyettest, John Gregory mérnököt, aki a HMS Erebus fedélzetén szolgált. A genetikai mintát, az adatokat az egyik élő utód, a férfi ük-ük-ükunokájától származó információival vetették össze, aki szintén a Jonathan Gregory névre hallgat.

A HMS Erebus a jég fogságában rekedt 1846-ban Forrás: National Maritime Museum/François Musin - Art UK

Az azonosítás kirajzolta a felfedező történetét:

valószínűleg három évig tudott életben maradni a jéggel körülzárt hajón, és mintegy 75 kilométerre délre hunyt el az Erebus-öbölnél, miközben megpróbált elmenekülni.

Az, hogy John Gregory maradványait elsőként tudták azonosítani a genetikai elemzéssel, óriási jelentőségű a családunknak, valamint mindazoknak, akik érdeklődnek a sorsdöntő Franklin-expedíció iránt

– nyilatkozta Gregory leszármazottja. – Az egész család rendkívül hálás a kutatócsoportnak elkötelezettségéért és a kemény munkájáért, amely olyan kritikus a történelem egy fontos darabjainak felkutatásában.

Douglas Stenton, a Waterloo Egyetem antropológiai adjunktusa azonban szintén háláját fejezte ki a Gregory családnak azért, hogy DNS-mintákat szolgáltattak és megosztották a családjuk történelmét. Csapatával együtt most szeretnének további áldozatokat is azonosítani.