Ha fáradtnak, kimerültnek, lestrapáltnak érezzük magunkat egy számítógép előtt töltött munkanap végén, nem biztos, hogy csak az aznap elvégzett feladat mennyisége okozza a problémát. A közérzetünket és a munka sikerét az is befolyásolhatja, hogy hogyan alakítjuk ki azt a környezetet, amiben egész nap dolgozunk. A munkaterületünk megfelelő, ergonomikus elrendezése hozzájárulhat a hatékony, szem- és testkímélő munkavégzéshez.

Mi az az ergonómia?

Az ergonómia, ezen belül is az irodai ergonómia a test és a lélek igényeit is igyekszik figyelembe venni a munkaterület kialakításánál. Vagyis egyre több cég tartja fontosnak, hogy olyan munkaállomásokat teremtsen a munkavállalói számára, amelyek egyszerre inspirálóak, egészségesek és kényelmesek is. A pandémia lehetőséget adott az otthoni munkavégzés széleskörű elterjedésére, ahol saját dolgozósarkunk kialakításánál is érdemes figyelmet fordítani a harmonikus munkakörnyezet megtervezésére. Sőt, az ergonómia szabályait az otthon, digitálisan tanuló diákoknak is ajánlatos követni. Az ideális munkaterület kialakításával ugyanis élénkebb, koncentráltabb figyelem érhető el.

Hogyan kapcsolódik az ergonómia a látáshoz?

„Korunk embere nemcsak a munka során, de szabadidejében is rengeteg digitális tartalmat fogyaszt és az ébren töltött órák nagy részét valamilyen képernyő előtt tölti. Ha huzamosabb ideig nézzük a monitorunk, telefonunk kijelzőjét, a szemünk stresszként éli meg a terhelést. Kimutatták, ha a digitális kijelzőre fókuszálunk, kevesebbet pislogunk. Ez pedig szemszárazságot, fáradtságot, száraz, vörös szemet eredményezhet, de előfordulhat homályos látás is, sőt, átmeneti változást okozhat a színlátásban is. Szemünket, agyunkat fárasztja és zavarja az erős fény és az apró betűkre fókuszálás. Ez nevezzük digitális szemfeszültségnek /digital eye strain/ vagy számítógépes látás szindrómának /computer vision syndrome/. Egy 2019-es összefoglaló tanulmány szerint az digitális tartalomfogyasztók 90%-a számol be a számítógépes látás szindróma egy vagy több tünetéről. A kontaktlencse használók körében pedig mindig fokozottabban jelentkezik a probléma" – mondja Dr. Nagymihály Attila, a Budai Szemészeti Központ intézetvezető főorvosa.

A számítógépes látás szindróma egyre több embert érintForrás: Gpoint Studio/Anna Bizon

Mi több, a képernyőolvasás közben hajlamosak vagyunk előrehajolni, görnyedni, ami fejfájást, valamint váll-, nyak- és hátfájást okozhat. A rossz testtartás, a nem megfelelő szögben, magasságban elhelyezett asztal, szék, számítógép és billentyűzet pedig akár ínhüvelygyulladást is előidézhet. Érdemes a látásunkat is ellenőriztetni, mert lehetséges, hogy egy fel nem tárt szemészeti probléma (távollátás /hypermetropia/ vagy időskori szemromlás /presbiópia/) áll a háttérben, és emiatt hajolunk túl közel vagy éppen nézzük hunyorogva a képernyőt.

Hogyan állítsuk be a munkaterületet, hogy a szemünknek kényelmes legyen?

  • Tegyük a képernyőt karnyújtásnyira és állítsuk nagyobbra a betűméretet, hogy könnyen olvasható legyen a szöveg.
  • A képernyő tetejének szemmagasság alatt kell lennie, hogy inkább lefelé kelljen tekintenünk olvasás közben, így szűkebb a szemrés, kisebb felületen párolog a könny, kevésbé szárad a szemfelszín.
  • Úgy állítsuk be a széket, hogy a talpunk teljesen egészében a padlót érje (vagy használjunk lábtartót), míg a combunk a padlóval párhuzamos legyen.
  • Az egérnek és a billentyűzetnek ugyanazon a felületen, egymástól könnyen elérhető távolságban kell lennie. A kézfej és a könyök egy síkban helyezkedjen el.
  • Ügyeljünk a képernyő megfelelő fényerejére, állítsunk be kékfényszűrő funkciót.
  • Ha a munkahelyi környezetünk levegője túl száraz, használjunk párásítót, a szemünket pedig tartósítószer-mentes műkönnyel nedvesítsük. Ilyen környezetben érdemes hanyagolni a kontaktlencsét és szemüvegben dolgozni inkább, mivel a kontaktlencse fokozza a szemszárazság tüneteket.
  • Győződjünk meg arról, hogy a szoba, iroda világítása erősebb, mint a monitor fényereje.
  • A képernyő és az ablak merőleges szöget zárjanak be, így nem tükröződik vissza zavaró fény a monitorról.

Az ergonómikusan berendezett munkakörnyezet sokat javíthat a koncentráló képességen, de így sem javasolt órákon keresztül a képernyőt nézni. Szemünk tehermentesítése érdekében érdemes alkalmazni a 20-20-20 szabályt is. Átlag 20 percenként, kb. 20 másodpercig fókuszáljunk olyan tárgyra, ami legalább 20 méter távolságra található.

Forrás: Budai Szemészeti Központ, purecom