Legyen szó az erdők termőfölddé vagy a szavanna legelőkké alakításáról, az emberiség az elmúlt hatvan év során szinte minden afrikai és európai földterületét felhasználta. Újra és újra. Egy most publikált tanulmány szerint ha 1960 óta kiszámoljuk az összes ilyen átmenetet, akkor mindez körülbelül 43 millió négyzetkilométernyi területet tesz ki. Ami négyszer több, mint azt a korábbi becslések sejtették.

A nagy léptékű tájváltozás sikereket és kudarcokat is hozhat

A növények és a talaj – különösen a trópusi erdőkben – elnyelik az ember által okozott szénszennyezés mintegy 30 százalékát, így egy nagy léptékű tájváltozás sikereket vagy kudarcokat hozhat a párizsi éghajlatvédelmi egyezmény hőmérsékleti céljainak teljesítésében.

Kiírtott erdő helyszíne az Amazonas esőerdejébenForrás: https://www.bbc.com/news/world-latin-america-51425408

Mivel a földhasználat központi szerepet játszik az éghajlati anomáliák enyhítésében, a biológiai sokféleségben és az élelmiszertermelésben, ezért a teljes dinamikájának megértése elengedhetetlen a fenntartható földhasználati stratégiákhoz – mondta Karina Winkler vezető szerző, a holland Wageningen Egyetem fizikai földrajzkutatója az AFP-nek, amit a ScienceAlert online tudományos portál idéz.

A 2015-ös éghajlati szerződés arra kötelezi a nemzeteket, hogy az alapján a felek erőfeszítéseket tegyenek a felmelegedés 1,5 Celsius fok alatt tartására.

A bolygó azonban már 1,2 Celsius fokkal az iparosodás előtti referenciaérték fölé felmelegedett,

ami többek közt ahhoz isb elegendő, hogy a viharok egyre halálosabbá válnak, és a tengerszint is emelkedjen.

Több oka is van a trópusi erdőirtásnak

A Nature Communications tudományos szaklapban publikált tanulmány szerint 1960 óta a Föld teljes erdőterülete közel egymillió négyzetkilométerrel csökkent, miközben a termőföldekkel és legelőkkel borított területek nagyjából azonos mértékben növekedtek. Ám a globális adatok a tudósok szerint elfedik a fontos regionális különbségeket.Az erdőterületek Európában, Oroszországban, Kelet-Ázsiában és Észak-Amerikában is megnőttek az elmúlt hatvan évben, míg a déli, fejlődő országokban az erdőveszteség elképesztően magas szintet ért el. Ezzel ellentétben a termőterületek északon csökkentek, a déli területeken pedig bővültek.

„Agrársivatagoknak” is nevezik az intenzív monokultúrás mezőgazdasági gyakorlat következtében elsilányult tájat. Ilyen súlyosan intenzív használat mellett a talaj hamar kimerülForrás: https://greenfo.hu/hir/nesze-neked-agrodiverzitas/

A trópusi erdőirtásnak több oka van: a marhahús, a cukornád és szójabab előállítása iránti növekvő kereslet miatt Brazíliában, az olajpálma ligetek létesítése miatt Délkelet-Ázsiában, valamint a kakaóbab termelés miatt Nigériában és Kamerunban – jegyezte meg Winkler. – A magas olajár pedig ösztönözte az erdők bioenergia-termesztéssé történő átalakítását.

A most publikált tanulmány a földhasználat gyors változását tárta fel: először az 1960-70-es években zajló zöld forradalom, majd a globalizált piacok terjeszkedése miatt, egészen 2005-ig. Ám a globális piacok ingadozása után a föld újbóli felhasználásának üteme lelassult.
Az új kutatás az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) által összeállított hosszú távú földhasználati statisztikákból merített, amelyek azonosítják a városi területeket, a termőföldeket, az erdőket, a gyepeket, a legelőket és a ritka vagy egyáltalán nem növényzetű régiókat, például a sivatagokat. Kimutatta, hogy a Föld földfelszínének mintegy 17 százaléka 1960 óta legalább egyszer váltott kategóriát. Ha az összes ilyen átmenetet figyelembe vesszük, akkor az az érintett földfelületek 32 százaléknak felelt meg.