Elindult a másodköltési időszak - napkeltekor ismét felhangzik a "hajnali madárének"

fülemüle
A fülemüle (Lucinia megarhynchos) Európa északi részeinek kivételével az egész kontinensen, valamint Észak-Afrikában fészkel. Hazánkban a dunántúli dombvidéki területeken legsűrűbb az állománya. Kedveli az ártereket, bokros sűrűségeket, de parkokban, temetőkben és kertekben is megtelepszik. ti, miközben a hím énekel. Rendszerint bokrok, vagy egyéb sűrű növényzet takarásába, ritkábban a talajra rakja fészkét. Legtöbbször azonban a talajfelszín fölött, de mindig alacsonyan fészkel. 4-6 tojásán a tojó egyedül kotlik. Költési időszakban szinte egész éjjel hallhatjuk az éneklő hímek messzehangzó dalolását.
Vágólapra másolva!
A világ számos életközösségében, a trópusok mellett a mérsékelt övben, hazánkban is megfigyelhető az állatvilág egyik legelképesztőbb hangkavalkádja, melynek a kutatók külön nevet is adtak. A hajnali éneklés (dawn chorus) a napkeltét megelőző időszakban kezdődik és világosodásig tart. Magyarországon különösen szerencsések vagyunk, mivel a településeinken is gazdag madárvilágnak köszönhetően az elkövetkező reggeleken akár a fővárosban is részünk lehet az élményben.
Vágólapra másolva!

Összetett biológiai mechanizmus

Bár a hajnali madárénekben a hímek szerepe egyértelmű, a viselkedés legfontosabb szereplői (célcsoportja) valójában a "néma" (nem éneklő, csak jelzőhangokat adó) tojók. A június első felében kezdődő másodköltési időszak elején, a tojásrakáskor, a már párban élő tojók is aktívan figyelik a területen élő fajtárs hímeket. Az énekükkel bemutatkozó egyedek fajtól függően ennek: minél korábbi kezdésével, hosszával, erősségével, változatosságával jelzik a tojóknak a biológiai (genetikai) minőségüket (fitnesz). Kutatások igazolják, hogy a több éves, ebből következően bizonyítottan jobb biológiai minőségű hímek nem csak erősebb és gazdagabb repertoárral vesznek részt, de korábban is kapcsolódnak be a hajnali éneklésbe.

A tojók arra törekednek, hogy a lehető legjobb genetikai állományú (fitneszű) egyedekkel párosodjanak és a tojásrakás akár két hétnél is hosszabb időszakában (amikor naponta rak egy-egy tojást a madár) nem ritka a páron kívüli párosodás. Vizsgálatok szerint a tojók a hajnali éneklést is felhasználják az extrapár partner kiválasztásához, a hímeknek ezért is éri meg ennek a magamutogató viselkedésnek a gyakorlása.

Természetesen a hajnali éneklésnek a közismertebb kommunikációs funkciói is megvannak: jelzik a pár tojó tagjának a hím partner jelenlétét (az éjszaka túlélését), figyelmeztetik és bemutatják a szomszédos és idegen hímeknek a területtulajdonos dominanciáját.

A karvalyposzáta (Sylvia nisoria) a legnagyobb poszátafélénk, mely Magyarországon széles körben elterjedt, de sehol sem gyakori. Nevét jellegzetes keresztsávos mell- és hasmintázatáról kapta. Hazánkban sokszor a tövisszúró gébiccsel azonos élőhelyen fordul elő. Nem ritka az sem, hogy azonos bokron fészkelnek. Elsősorban rovarokkal és pókokkal táplálkozik, de esetenként gyümölcsök, főként a fekete bodza bogyói is megtalálhatóak étlapján. Szeptemberben vonul el kelet-afrikai telelőhelyére. Forrás: https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-sylnis

Napközben minden megy a megszokott módon

A hajnali éneklés csúcsidőszaka általában kevesebb, mint egy órán keresztül, abban az időszakban tart, amikor a fényviszonyok még nem teszik lehetővé a táplálékkeresést. Amint azonban kivilágosodik, az éjszaka éhező madaraknak, különösen a párban élők hímeknek, a táplálékkeresésre kell koncentrálniuk. A fiókákat nevelőknek az utódok etetése, a kotló tojó párral rendelkezőknek a partnerükkel közös táplálkozás vagy a tojások melengetési feladatának átvétele ad munkát. Ezért napfelkelte után véget ér a közös koncert és az egyes hímek a párkapcsolati állapottól függően énekelnek többet (párkeresők) vagy kevesebbet (párban élők), de napközben csak töredék annyi éneklő madarat hallhatunk, mint hajnalban.

A fülemüle (Lucinia megarhynchos) Európa északi részeinek kivételével az egész kontinensen, valamint Észak-Afrikában fészkel. Hazánkban a dunántúli dombvidéki területeken legsűrűbb az állománya. Kedveli az ártereket, bokros sűrűségeket, de parkokban, temetőkben és kertekben is megtelepszik. ti, miközben a hím énekel. Rendszerint bokrok, vagy egyéb sűrű növényzet takarásába, ritkábban a talajra rakja fészkét. Legtöbbször azonban a talajfelszín fölött, de mindig alacsonyan fészkel. 4-6 tojásán a tojó egyedül kotlik. Költési időszakban szinte egész éjjel hallhatjuk az éneklő hímek messzehangzó dalolását. Forrás:https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-lusmeg

Mennyi énekesmadár él a környékünkön?

A hajnali éneklés megfigyelése kínálja a terület énekesmadár állomány nagyságának becsléséhez a legjobb, legpontosabb lehetőséget. Az éneklő hímeket meglehetősen pontosan meg tudjuk számolni és ha ezt kettővel megszorozzuk, akkor a tojókat is figyelembe vettük. Június közepén nem tévedünk nagyot, ha a hímek (párok) számához hozzáadunk még négy-öt madarat, az első költés fiókáit.

Ha úgy gondoljuk, hogy a széles körben elterjedt tévhit szerint városlakó szarkák és dolmányos varjak "kiirtották" az énekesmadarakat a környékről, akkor hallgassunk bele a hajnali koncertbe, és mindjárt látni fogjuk, hogy a félelmünk alaptalan.

Egy egyszerű trükk a madarak hallgatásához

Különösen a hajnali énekléskor − amikor akár tucatnyi faj, több tucatnyi egyedét lehet azonosítani − jöhet jól egy egyszerű trükk, amivel megsokszorozhatjuk a hallásteljesítményünket. Ehhez csak az összezárt ujjú, kissé behajlított tenyerünket kell a fülünk mögé tenni. Az így többszörösére növelt felületű fülkagylónk jelentősen több hangot továbbít a hallójáratba, amit úgy érzékelünk, mintha valaki jócskán felcsavarná a hangerőt. Az eredmény tovább fokozható, ha mindkét kezünket használjuk és közben a fejünket is forgatjuk.

Környezetpedagógusok ezzel az egyszerű trükkel nem csak a hallgatózási hatékonyságot tudják növelni, de egyszerűen és rendkívül szemléletesen tudják bemutatni

a hallás fizikai hátterét (a hangfogó felület és a halláshatékonyság növekedésének jelenségét), és így azonnal világossá válik, hogy a nagy és forgatható fülű állatok miért hallanak nálunk sokkal jobban.

A fekete rigó (Turdus merula) hímek teljesen feketék, míg a tojók és a fiatalok barnás színezetűek. Költési időben kora hajnaltól, szinte még teljes sötétségben elkezdi hangos énekét. Leggyakrabban bokrokon, fákon, épületeken, ereszcsatornákon, vagy akár a talajon gallyakból, fűszálakból és sárból alakítja ki a fészkét. Forrás: https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-turmer

Mikor érdemes hajnali éneklést hallgatni?

A csendes, szél- és esőmentes reggeleken (az esős hét után a hétvége ilyennek ígérkezik!) érdemes rászánnunk egy korai kelést az élmény átéléséhez.

Június közepén hajnali 3:30 körül kezdhetjük a hallgatózást, ilyenkor egyik pillanatról a másikra váltja fel az éjszaka csendjét a hangorgia, ami többnyire kevesebb, mint egy óra alatt, 4:50 körül jelentősen veszít az intenzitásából.

Természetesen ilyenkor és ezt követően is énekelnek a madarak, sőt, a "későn kelők" (például a balkáni gerlék) ilyenkor kezdenek rá, de többségük (különösen a fiókákat etetők) a nappali fényviszonyok beálltával táplálékkeresésre indul, ezért elhallgat.

A balkáni gerle (Streptopelia decaocto) épületek erkélyein, tetőszerkezetén, ereszcsatornáiban, illetve fákon rakja egyszerű, néhány gallyból álló fészkét. Sokszor télen is megfigyelhető költése. A kotlásban és a fiókanevelésben mindkét szülő kiveszi a részét. Főként a településeken találkozhatunk vele. Forrás: https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-strdec

Az alábbi videókon madárének hallható. Videók: Orbán Zoltán

A hajnali éneklés nem csak elképesztő élményt kínál, de rengeteg megfejtendő kérdést is felvet a viselkedésökológusoknak. A felvétel első képkockái hajnali 4:04-kor, az utolsók 4:48-kor, a sötétebb nyugati és a világosabb keleti irány felé nézve készültek.

Az alábbi videón hajnali éneklő karvalyposzáta látható és hallható.

Az alábbi videón Margitszigeten éneklő fülemülék hallhatók és láthatók. Érdekes módon az éjszaka is éneklő fülemülék nemigen vesznek részt a júniusi hajnali éneklésben, mert ez a faj az énekesmadaraink között szokatlan módon csak egyszer költ, és június közepére a fiókák kikelnek, amikor a tojók már nem fogékonyak a "félrelépésre".

(Forrás: Magyar Madártani És Természetvédelmi Egyesület)