A Valens vízvezeték 368-ban készült el, Valens római császár uralkodásának idején, akiről elnevezték. Az ötödik századra Konstantinápoly állampolgárai ezen a csatornán keresztül jutottak vízhez, amelyet később több oszmán szultán is helyreállított. Ez volt a középkori város legfontosabb vízvezeték rendszere. Most a tudósok azonosítottak egy „okos trükköt", amelyet a korabeliek alkalmaztak az infrastruktúra ezen hatalmas darabjának tisztán tartására.

Valens császár vízvezetékhídja (török nevén Bozdoğan Kemeri), más néven akvadukt vagy aquaduct még is Isztambul egyik kiemelt látványossága. A vezeték eredetileg a mai Kağıthane területéről szállította az ivóvizet egészet a palotáig, ahol ma a Kék Mecset áll. A Valens azonban csak teljes, mintegy 500 kilométeres rendszer egy részét jelentette,amely legtávolabbi pontja Trákia területén található.

19. századi metszet a Valens vízvezetékrőlForrás: Wikimedia Commons/Wellcome Library, London

A csatornát édesvízforrások is táplálták, amelyek akár 120 kilométerre helyezkedtek el a várostól. A rendszer emellett magában foglalta a nagy falazócsatornákat, 90 hidat és számos alagutat, amelyek némelyike elérte az 5 kilométeres hosszúságot.

A kalcium-karbonát-lerakódások összegyűjtésével és tanulmányozásával egy kutatócsoport most értékelni tudta a vízkő felépülését a vízvezetékben.

A Geoarchaeology tudományos szaklapban publikált tanulmány szerint az összegyűjtött minták arra utaltak, hogy kevesebb mint 30 évnyi vízkő keletkezett annak ellenére, hogy a csatornák több mint hét évszázadon át működtek, legalábbis az 1100-as évekig biztosan.

A Valens vízvezeték 368-ban készült el, Valens római császár uralkodásánakidejénForrás: Wikimedia Commons/Maris Teteris

Ez azt jelenti, hogy a teljes vízvezetéket karbantartották és megtisztították a lerakódásoktól a Bizánci Birodalom idején, de még röviddel azelőtt is, hogy leállították volna működését – mondta Gül Sürmelihindi, a németországi Mainzi Johannes Gutenberg Egyetem (JGU) paleoklimatológusa a ScienceAlert online tudományos portálnak.

Különösen a csatorna egyik szakasza utal erre: a vízvezeték középső részének egy 50 kilométeres szakasza, amely két csatornából állt: egyik a másik felett. A kétcsatornás megközelítés lehetővé tette a korabeli „mérnökök" számára, hogy megtisztítsák a vízvezetéket anélkül, hogy hetekig vagy akár hónapokig teljesen leállítanák a Konstantinápolyba vezető vízhozamot. Utóbbi nyilvánvalóan komoly ellátási problémákat okozott volna. A tanulmány rámutatott, hogy a vízkő is eltömíthette a lassan folyó vízi utakat, ezért a kutatók szerint az alapos tisztítás rendszeres esemény lehet.

Ókori csatornahidak

Az akvadukt vagy csatornahíd (latinul aquaeductus vagy aquaduct) a Közel-Kelet és Európa területén az ókorban létesített vízvezeték, amely a nagyobb településekbe vagy a művelés alatt álló földekre vezette el a környező, magasabban fekvő területek vizét. Tágabb értelemben aquaeductus minden olyan korai csővezeték, amely – akár a földfelszín alatt, akár felette – vezette el rendeltetési helyére az öntöző- és ivóvizet. Az akvaduktok tipikus csoportját alkotják a Római Birodalom területén elterjedt földfelszín feletti, pilléres-ívezetes építmények. Ez esetben a terep szintkülönbségeit áthidalandó pilléres boltívek sorozatából – a víz megfelelő sebességű áramlásának kedvező lejtésű – árkádsort alakítottak ki, s ennek tetején futott a vizet vezető kőcsatorna, fa-, agyag- vagy ólomcső. Néhol – különösen mélyebb völgyek vagy folyók felett – akár több emeletnyi boltívsort is kialakítottak, ebben az esetben az akvadukt valamely szintjét útként vagy hídként képezték ki.

(Wikimedia Commons)

Nagyon valószínű, hogy ezt a kétcsatornás rendszert úgy hozták létre, hogy lehetővé tegye a tisztítási és karbantartási műveleteket – mutatott rá Cees Passchier, a JGU geológusa. –Költséges, de praktikus megoldásnak tűnik.

A teljes vízvezeték-hálózatot több évszázad alatt, szakaszokban építették. A most publikált eredmények újabb példát szolgáltatnak a Római Birodalom idején végzett, fejlett építkezésekre, amelyek talán még a modern mérnökök számára is kihívást jelentenének.