Tíz sünt engedtek szabadon a Tőserdőben, melyek a telet a Fővárosi Állat- és Növénykert Vadállatmentő Központjában töltötték.

A sünök még ősszel kerültek be a mentőhelyre. Egy részük későn, nyár végén született, így már nem tudták elérni a megfelelő testsúlyt és fejlettséget, hogy átvészeljék az ínséges téli hónapokat. A sünök ugyanis téli álmot alszanak késő ősztől kora tavaszig, de megfelelő zsírtartalék és kondíció nélkül nem tudják túlélni ezt az időszakot.  

A keleti sün (Erinaceus roumanicus) egészen világos is lehet. Fotó: Kiss MónikaForrás: https://www.knp.hu/hu/hirek/mentett-sunoket-engedtunk-szabadon-a-toserdoben-260

A mentett sünök között voltak olyan példányok, amelyek valójában nem szorultak volna segítségre. Érdemes tudni, hogy október-novemberben is találkozhatunk táplálékot kereső sünnel a természetben. A szemmel láthatóan egészséges, nem sérült, szépen kikerekedett, 400-500 g-ot elért sünök ilyenkor nem szorulnak segítségre. Sőt, a felesleges befogás, szállítás nem csak kényelmetlenséget jelent az állatnak, hanem árthat is neki.

A szabadon engedett sünöknek ideális élőhely lesz a Lakitelek mellett található Tőserdő. Itt elegendő táplálékot és búvóhelyet fognak találni maguknak.

A keleti sün (Erinaceus roumanicus) a sünalakúak (Erinaceomorpha) rendjébe tartozó 30-35 cm hosszú, zömök testű, rövid, vaskos végtagokkal rendelkező, 4-5 cm farokhosszúságú állat. Feje előrefelé keskenyedik, és a hegyes alsó ajkat messze meghaladó, cipőgombszerű orrban végződik. Fülei oldalt kikandikálnak a tüskék alól, de nem emelkednek ki a szőrzetből. Apró, élénk fekete csillogó szemei oldalra néznek. Hátát fedő tüskéi megvastagodott szőrképződmények, melyek mindegyikén - sötétbarna tövüktől fehér hegyükig - barna és fehér csíkok váltogatják egymást. A homlok, fej, nyak és végtagszőrök barnák. Hasa barnásszürke, néha szinte fehér.

Magyarországon elterjedt, a legtöbb fákat, vagy cserjéket legalább elszórtan tartalmazó vidéken megfigyelhető. A településeken kifejezetten gyakorinak mondható jelenléte.

 

Jól látszik, milyen szín- és méretkülönbségek lehetnek közöttük. Fotó: Kiss MónikaForrás: https://www.knp.hu/hu/hirek/mentett-sunoket-engedtunk-szabadon-a-toserdoben-260

Napnyugta után jár táplálék után, veszély esetén összegömbölyödve szúrós tűpárnává változik, és útját csak akkor folytatja, ha újra biztonságban érzi magát. Mivel hazánkban ez az egyetlen sünfaj él, más emlőssel nagyon nehezen összetéveszthető, könnyen felismerhető faj.

Az év legnagyobb részében kimondottan magányos állatnak nevezhető, a két nem képviselői csak párzáskor keresik egymás társaságát. A fiatal sünfiak anyjuk után döcögve derítik fel a környéket, azonban amint felcseperednek, önálló életet kezdenek.

A sünök látása viszonylag gyenge, de az éjszakai viszonyok között remek szaglására és kifinomult hallására támaszkodva kiválóan tájékozódik. Kedveli a védettebb, kevésbé nyílt helyeket, gyakran kőfalak, kerítések mentén közlekedik.

A hideg téli hónapokat farakások, rőzsekupacok alatt téli álomban vészeli át. A kedves állatok téli túlélési esélyeit segíthetjük azzal, hogy az évközben levágott gallyakat és a leveleket a bokrok alól nem gyűjtjük össze, hanem kupacokban hagyva menedéket nyújtunk a sünöknek.

 

 

Keleti sün (Erinaceus roumanicus). A kedves állatok téli túlélési esélyeit segíthetjük azzal, hogy az évközben levágott gallyakat és a leveleket a bokrok alól nem gyűjtjük össze, hanem kupacokban hagyva menedéket nyújtunk a sünöknek.Forrás: https://xn--vadonles-8sb.hu/fajok/keleti_sun#

A sajátos védekezési viselkedésük miatt különösen ki vannak téve a közúti gázolásoknak, mivel a gyorsan érkező járművektől megijedve összegömbölyödnek, ahelyett, hogy futni próbálnának. Az óvatos szürkületi vezetés sok sün életét mentheti meg.


(Forrás: Kiskunsági Nemzeti Park, Vadonleső)