A Bakony lankái között megbúvó egykori iharkúti bauxitbánya napjainkban világviszonylatban is kiemelt jelentőségű dinoszaurusz lelőhelynek számít. Két évtized szenzációsnál szenzációsabb felfedezései nyomán támadt fel mély, 85 millió éves csipkerózsika-álmából Iharkút, a bakonyi Jurassic Park lenyűgöző állatvilága. Ősi Attila professzor, az MTA doktora, és hazánk egyik legfiatalabb egyetemi tanára, az ELTE TTK Őslénytani Tanszékének, valamint az Első Magyar Dinoszaurusz Expedíciónak a vezetője, továbbá az iharkúti dinoszaurusz lelőhely egyik felfedezője, exkluzív interjút adott az Origónak, a hazai őslénytankutatás egyik legizgalmasabb, folyamatban lévő vállalkozásáról.

Ön azzal írta be a nevét a magyar paleontológia történetébe, hogy 2000 áprilisában, - még egyetemi hallgatóként, Tormai Andrással együtt -, az egykori iharkúti bauxitbánya területén a késő kréta időszakból származó szárazföldi őshüllő maradványokat fedeztek fel. Az azóta eltelt két évtized alapos kutatómunkájának eredményeként egy világviszonylatban is jelentős, 85 millió éves komplex gerinces faunát sikerült feltárni, köztük számos új taxonnal. Mit tart e két évtized legjelentősebb eredményeinek?

Úgy vélem, hogy sok ilyet lehetne listázni. Talán azt tartom az egyik legjelentősebb eredménynek, hogy egy olyan lemeztektonikai sajátosságú területről sikerült eddig több, mint százezer leletet feltárni, ami mind a kor, mind pedig ősföldrajzi szempontból egyedülállónak tekinthető egész Európában. Ami az idősíkot illeti, ez 85 millió évet jelent, vagyis a kréta időszak santoni korának az elejét. Ebből a korból világviszonylatban is igen ritkák a leletek.

Ősi Attila, az Első Magyar Dinoszaurusz Expedíció vezetője az iharkúti feltárás "főhadiszállásán"Forrás: Ernő Rakmányi

Másodszor, mind ebben, mind pedig az ezt megelőző időszakban a késő kréta európai területeit az élővilág elszigetelt fejlődése jellemezte.

85 millió éve a világtenger szintje jóval magasabb volt a maihoz képest,

és ennek megfelelően kisebbek voltak a szárazföldek is. A Bakonynak az a területe, ahol ezt a páratlan lelet-együttest felfedeztük, a kréta időszak santoni korában, szigetként állt ki a Tethys-óceán vízéből, egy olyan szigetív tagjaként, amely időnként összeköttetésbe kerülhetett más szárazföldi területekkel.

Ősi Attila 2000-ben, még egyetemi hallgatóként fedezte fel Tormai Andrással együtt a világhírűvé vált bakonyi dinoszaurusz lelőhelyetForrás: Ernő Rakmányi

Erre vezethető vissza az itteni fauna elszigetelt fejlődése is, és ennek köszönhető, hogy az iharkúti leletanyagban magas az úgynevezett relikt, illetve a feltehetően endemikus fajok aránya. Utóbbiakra jó példa többek között a világviszonylatban is egyedülálló édesvízi moszaszaurusz-féle, a Pannoniasaurus, vagy az ugyancsak Iharkútról előkerült növényevő krokodil.

A késő krétában a moszaszauruszok álltak a tengeri tápláléklánc csúcsán.

Az iharkúti felfedezésig ezeknek a nem egyszer hatalmasra megnőtt, és a mai varánuszokkal rokonságban álló tengeri ragadozó hüllőknek csak a sós vízi alakjai voltak ismertek.

Az Iharkúton felfedezett, világszenzációnak számító édesvízi moszaszaurusz, a Pannoniasaurus inexpecatus tudományos rekonstrukciójaForrás: Pecsics Tibor

De az édesvízi Pannoniasaurushoz hasonlóan, az Iharkutosuchus makadii tudományos fajnevet kapott növényevő krokodil is valódi kuriózumnak számít a bakonyi gerinces ősfaunából.

Ezek a különleges fajok a speciális ősföldrajzi körülményeknek köszönhetően alakultak ki.

De ugyancsak rendkívül nagy jelentőségűnek számít az Ajkaceratops felfedezése, mert ez egy olyan dinoszaurusz-klád bizonyítéka, ami korábban nem volt ismert Európából.

Az Ajkaceratops tudományos igényű rekonstrukciójaForrás: Pecsics Tibor

De említhetném a Hungarosaurust is: Iharkúton olyan bőséges ezeknek a páncélos dinoszauruszoknak a leletanyaga, hogy a fosszíliák mennyiségét tekintve világviszonylatban is az első öt között szerepel a bakonyi lelőhely. Tizenkét csontváz, és sok ezer töredékes Hungarosaurus maradvány került elő eddig.

A Bakonydraco galaczi az első magyarországi repülő őshüllő, ami új nemzetségnek és fajnak bizonyult a tudomány számáraForrás: Pecsics Tibor

Érdemes még megemlíteni egy másik kuriózumot, a hazánk földjéről elsőként előkerült repülő őshüllőt, a Bakonydraco galaczi-t, ami egyben új nemzetségnek és új fajnak is bizonyult a tudomány számára.

A mezozoikum idején a mai Magyarország túlnyomó részt tengeri területnek számított, így például az iharkúti fauna egykori szárazföldi állatai is szigetlakók voltak. Ön hogy látja a friss paleogeográfiai kutatások alapján, elképzelhetők-e még más szárazföldi eredetű mezozoikumi lelőhelyek akár a kréta időszakból, akár pedig esetleg a korábbi korokból, a jurából, vagy az azt megelőző triászból? Tudomásom szerint a kréta végén a tenger visszahúzódása miatt a mai Dunántúl nagy része szárazulattá vált. Folynak-e olyan paleogeográfiai kutatások, amelyek ezt a szárazföldi periódust vizsgálják, és ha igen, ezek eredményezhetnek-e újabb dinoszaurusz-lelőhely felfedezést?

Ez egyáltalán nem elképzelhetetlen. Találtunk már egy ilyet Ajka környékén, Iharkúttól 25 kilométerre. Az ajkai kőszénből olyan fogak ezrei, valamint töredékes csontmaradványok kerültek elő, amelyek lényegében ugyanolyan korúak, mint az iharkúti leletek. Az egészen precíz kormeghatározáshoz őspollen vizsgálatok szükségesek.

Ősi Attila egyetemi tanár, az ELTE TTK Őslénytani Tanszékének vezetőjeFotó: Polyák Attila - Origo

Ez a leletanyag részben 2016-ban már publikálásra is került, az ehhez kapcsolódó további kutatások pedig rendkívül izgalmasnak tűnnek. Sikerült behatárolni egy másik területet is Olaszfalu valamint Zirc között, ami ugyancsak ígéretesnek látszik. Ez korábbi, mint az iharkúti fauna, hozzávetőleg 105 millió éves.

A földtörténeti középidő méltán népszerű szárazföldi állatcsoportján, a dinoszauruszokon kívül rendkívül érdekes gerinces megafauna élt e kor meleg vizes tengereiben is, amelyek közül a halgyíkok, vagy a hosszú nyakú pleszioszauriák, a hatalmas méretű plioszauriák, vagy az Iharkúton egyetlen ismert édesvízi fajként felfedezett, de amúgy tengeri életmódot folytató moszaszauruszok legalább annyira ismertek, mint a dinoszauruszok. Annak ellenére, hogy a magyarországi mezozoós kőzetek legnagyobb részt sekélytengeri eredetűek, a gerecsei jura korú őskrokodilon, és, a Villányi-hegységből a közelmúltban feltárt triász időszaki tengeri hüllő maradványokon kívül, legjobb tudomásom szerint nem kerültek elő más nagytestű tengeri gerinces maradványok. Mi lehet ennek az oka, illetve, tervezik-e erre a területre is kiterjeszteni a kutatásokat?

Ez a történet valóban érthetetlennek tűnhet, pedig mégsem az. Egyrészt számos olyan lelet rejtőzik a gyűjteményekben, amelyek még nem lettek feldolgozva. Másrészt, a hazai mezozoikumi rétegekből is ismertek a földtörténeti középidő emblematikus tengeri nagygerinceseinek a maradványai, méghozzá, nem is akármilyenek. Hagy említsem meg példaként Dunai Mihály felfedezését, a gerecsei Ichthyosauriát. (A delfinszerű Ichthyosauriák, vagy halgyíkok a mezozoikum egyik legfontosabb tengeri ragadozó hüllőcsoportját alkották, a szerk.)

Triász időszaki óceáni életkép, a delfinekhez hasonló életmódot folytató tengeri ragadozó hüllőkkel, a Mixosaurusokkal, amelyek a korai halgyíkok csoportjához tartoztak, és teljesen a tengeri életmódhoz alkalmazkodtakForrás: Reddit

Ez az óriási, feltehetően a Temnodontosaurus nemzetségbeli, és a korai jurában élt halgyík akár a 12 méteres testhosszúságot is elérhette. A gerecsei halgyík 11 méterre becsült teljes hossza nem sokkal marad el ettől. Mezozoikumi tengeri gerinces maradványok máshonnan is előkerültek, például a Mecsekből, vagy a Balaton-felvidékről, utóbbi lelőhelyről a gerecseinél is korábbi, triász időszaki halgyík fosszíliái. Ezeket eddig még nem publikálták.

Az iharkúti repülő őshüllő, a Bakonydraco fosszilis alsó állkapcsaFotó: Polyák Attila - Origo

Nem árt tudni, hogy a tengeri környezet

csak kivételesen alkalmas a gerinces maradványok fosszilizálódásához.

Teljes testfosszíliák többnyire csak a reduktív, oxigénmentes vagy erősen oxigénhiányos környezetben lerakódott, laminált tengeri üledékekből kerülhetnek elő. Az ilyen, magas szervesanyag tartalmú kőzetek a nyílt tengertől lefűződött pangó vizű öblökben és lagúnákban rakódtak le, tökéletesen megőrizve az egykori élőlények maradványait.

A földtörténeti középidő magyarországi tengeri üledékei még számos egykori óceáni nagyragadozó maradványait rejthetikFotó: Polyák Attila - Origo

A Mecsekből is ismertek ilyen típusú kőzetek, a lehetőség tehát adott, hogy újabb különleges hazai leletek kerüljenek elő.

Iharkúthoz visszatérve, Ön hogy látja, mennyi időt vehet igénybe e páratlan lelőhely teljes körű feltárása, illetve milyen irányban tervezik tovább folytatni a kutatásokat?

Az iharkúti lelőhelyen hozzávetőleg még mintegy 4-5000 négyzetméteres terület vár feltárásra. Annak szemléltetésére, hogy milyen időigényes feladat egy ekkora terület alapos megkutatása, hagy mondjam el, hogy az elmúlt húsz év alatt eddig 6-700 négyzetmétert sikerült feltárnunk, két-háromhetes turnusokban nyaranta.

Az egykori, 85 millió éves iharkúti folyó mederüledékeiben folyik a feltárásForrás: Ernő Rakmányi

Ilyen ütem mellett tehát még jó néhány évtizedbe fog telni a terület teljes körű feltárása. A legfőbb célunk – mivel mind a terület, mind pedig a leletanyag véges -, hogy minél precízebben végezzük el a kutatómunkát. Az eddig tapasztaltak alapján az a meggyőződésem, hogy még rengeteg érdekességet rejt itt a föld mélye.

A magyar paleontológiának számos híres művelője volt, mint például báró Nopcsa Ferenc, az erdélyi dinoszauruszok felfedezője, ha már az őshüllőkről beszélünk, de természetesen hosszan lehetne folytatni még ezt a sort. Hogy jegyzik ma a hazai őslénytankutatókat, és melyek a magyar paleontológiának azok a főbb kutatási területei, amelyek nemzetközileg is jelentősek, illetve elismertek?

A hazai őslénytani kutatásoknak legalább öt-tíz olyan területe ismert, amelyek nemzetközi viszonylatban is igen jelentősnek számítanak. A teljesség igénye nélkül említeném meg például Pálfy József akadémikus és kollégái világviszonylatban is kiemelkedő munkásságát a nagy kihalási eseményekről, vagy Vörös Attila akadémikus és Dulai Alfréd brachiopoda kutatásait.

Az iharkúti táj, 85 millió évvel ezelőtt (tudományos rekonstrukció)Forrás: Pecsics Tibor

(A brachiopodák, vagy pörgekarúak külalakjuk alapján a kagylókhoz hasonló, de önálló törzset alkotó nagy múltú tengeri gerinctelen állatcsoport, amelyeknek a nagy diverzitása és gyors evolúciója miatt rendkívül fontos szerepük van különösen a földtörténeti ó-idő, a paleozoikum, valamint a mezozoikum finom kormeghatározásában, a szerk.)

Galácz András professzor, továbbá Főzy István és Szíves Ottília ammonitesz kutatásait nemzetközi viszonylatban is magasan jegyzik.

 

Még rengeteg dinoszaurusz rejtőzhet a Bakony mélyénForrás:Ernő Rakmányi

Napjaink magyar paleontológusai méltó utódai a hazai őslénykutatás olyan nagy elődeinek, mint amilyen Hantken Miksa, Kadics Ottokár, báró Nopcsa Ferenc, vagy Kubinyi Ferenc voltak.

Ősi Attila legutóbb a Brain Bar Sir David Attenborough 95. születésnapja alkalmából szervezett különkiadásában beszélgetett a magyarországi ősmaradványokról, ami itt tekinthető meg.