A svájci földművesek háziasíthatták az ópiumot rejtő kerti mákot

Száraz mák

A régészetek által feltárt magok új elemzésével a Bázeli Egyetem kutatói megerősítették azt a hipotézist, miszerint az Alpok őskori földművesei részt vettek az kerti mák háziasításában. Noha a növény elsősorban az ópium és az ópiátok forrásaként ismert, a mák értékes élelmiszer- és gyógyszeripari alapanyag; magjaiból kása és étolaj is készíthető. A szakértők úgy vélik, hogy minden más, korábban háziasított növénytől eltérően, a kerti mákot a Földközi-tenger nyugati részén háziasították, ahol őshonos és ma is vadon növekszik.

Új elemzési módszerrel a Bázeli és a Montpellier Egyetem kutatói most megerősítették azt a hipotézist, miszerint az Alpok környéki cölöplakásokban élő őskori földművesek már időszámításunk előtt 5500-tól kezdve elkezdték művelni és használni a kerti mákot. Ezzel pedig hozzájárultak a háziasításához, jelentette a csapat a Scientific Reports tudományos folyóiratban publikált tanulmányában.

A kerti mák virága Forrás: Wikimedia Commons/Takács Isvtán

Eddig lehetetlennek bizonyult pontosan meghatározni, hogy mikor és hol háziasíthatták a kerti mákot

– magyarázta Dr. Ferran Antolín, a Bázeli Egyetem és a berlini Német Régészeti Intézet kutatója, a vizsgálat vezetője a HeritageDaily online tudományos portálnak. – Eddig nem voltak módszereink a mák régészeti leleteinek azonosítására sem háziasítottként, sem vad alfajként.

Ez azonban megváltozott az Ana Jesus régész doktori munkája részeként kifejlesztett módszernek köszönhetően.

Mindez magában foglalja a sejtek számának, valamint a mag méretének és alakjának mérését kontúranalízissel, a hazai és a vad változatok közötti finom különbségek rögzítése érdekében.

Száraz mák Forrás: Wikimedia Commons/KissJR1

A kutatók összesen kilenc olyan mákfaj 270 magjával (fajonként 30 mag) próbálták ki a módszert, amelyek a Bázeli Egyetem és a párizsi Nemzeti Természettudományi Múzeum (MNHN) vetőmaggyűjteményéből származnak. Ezek a tesztek azt mutatták, hogy

a magok minősítése az esetek 87 százalékában megfelel a kerti mák vad vagy házias változatának.

Ezután a csapat a zürichi operaház mélygarázsában, egy ötezer éves cölöplakás feltárása során talált magok régészeti leleteire is alkalmazta ezt a módszert. A mákmagok elemzése azt mutatta, hogy körülbelül fele vad, míg a másik fele háziasított.

Ennek két lehetséges magyarázata van: a gazdák összekeverhették ezt a két változatot, vagy a termesztés miatti szelekciós nyomás vezetett oda, hogy a kerti mák fokozatosan az a változat lett, amelyet ma a háziasított formájában ismerünk

– mutatott rá az eredményekre Ana Jesus.

Fiatal mák ágyás Forrás: Wikimedia Commons/DenesFeri

Ez utóbbi magyarázat azt jelentené, hogy a kerti máknak még a „vad típusú" magja volt, amikor Közép-Európába került, és hogy

a földművesek akarva-akaratlanul hozzájárultak a magméret és -alak változásához, vagyis a háziasítási folyamathoz.

A szakemberek most szeretnék alkalmazni ezt a módszert a kellően jól megőrzött mák régészeti leleteire. A nemzetközi csapat célja a kerti mák teljes háziasítási folyamatának rekonstrukciója. Ez ugyanis lehetővé teheti a növények háziasításával kapcsolatos általános következtetések levonását, valamint a növénytermesztés szerepének azonosítását a növény őshonos területétől eltérő éghajlati régiókban.