A Körös-Maros Nemzeti Parkban költésre készülnek a telelőhelyükről visszaérkezett szalakóták. Már párokba álltak és foglalják az öregebb fák odvait, illetve a számukra kihelyezett költőládákat.

A szalakóta vonuló faj, a telet Közép- és Dél-Afrikában tölti. Viszonylag későn, április végén, május elején érkezik vissza a költőhelyére. Természetes körülmények között, öreg fák odvaiban, fekete harkály és zöld küllő által vájt odúkban, ritkán homokfalak üregeiben költ.

Az öreg, odvas fák eltűnése, megfogyatkozása miatt ún. D típusú, mesterséges odúk kihelyezésével segítjük elő a szalakóta költését.A szalakóták minimális fészekanyagot hordanak be, szinte üres odúkba rakják le tojásaikat.

Vehemens madarak, előfordul például, hogy ha az odúba már befészkelt egy seregélypár, akkor őket tojásostul, fiókástul kiverik onnan. Fészekalja leggyakrabban 4-5 fehér, kerekded tojásból áll. Alkalmanként 6 tojásos fészekaljak is előfordulnak. A fiókák 18-19 nap kotlást követően kelnek ki. Az utódok gondozásában mindkét madár részt vesz, a fiókák 28-29 nap elteltével repülnek ki. Tápláléka főleg nagytestű bogarakból és egyenesszárnyúakból áll, de rágcsálókat, siklókat, gyíkokat és kétéltűeket is elfogyaszt. A szalakóta mozaikos gyepekkel, extenzív szántókkal, facsoportokkal, öreg magányos fákkal tarkított élőhelyen találja meg az életfeltételeit. A Körös-Maros Nemzeti Park részterületei kiváló feltételeket biztosítanak számára. 

A szalakóta (Coracias garrulus) vonulásakor igen nagy veszélynek van kitéve a vadászat miatt. Impozáns külleme és mérete miatt előszeretettel lövik a tőlünk délebbre található országokban. A túllegeltetett és az elhagyatott legelőket sem szereti, mert amíg az előbbiben kevés táplálékot talál, addig az utóbbiban könnyen elbújnak zsákmányállatai. Igazi vártamadár: előszeretettel ül ki egy kimagasló pontra, ahonnan jól szemmel tarthatja a körülötte lévő nyílt területeket. Innen levágva szerzi meg táplálékát. Laza csapatokban vagy magányosan vonul. Augusztusban, a vonulás kezdetén sokszor kisebb csoportokban éjszakázik. Állománya Nyugat-Európában nagyon megritkult, sok helyről el is tűnt.Forrás: https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-corgar

Cserebökényben és Kardoskúton április 23-án látták az első visszaérkezett szalakótákat, majd május második hetére a kihelyezett ládák többségét már foglalták a párok. Ebben az időszakban az odúk közelében látványosan nagy a szalakóta-forgalom. Visszaérkezésük előtt évente elvégzik az odúk karbantartását és a szükséges cseréket, kihelyezéseket. Idén tavasszal a Kardoskúti Fehértó részterületen 50 új odú kihelyezésével várták vissza a madarakat. Cserebökényben 2020-ban 174 pár szalakóta költött, ebből 166 D-odúban, 2 C- odúban és 6 pár költését észlelték természetes odúban. A Kardoskúti Fehértó részterületen 2020-ban 45 pár szalakóta költött, ebből 41 „D" típusú odúban és 4 pár természetes odúban. 

Szalakóta (Coracias garrulus). Állománya az Alföld egyes területein az utóbbi évtizedek odúkihelyezéseinek köszönhetően nőtt. A Dunántúlon igen ritka fészkelő, legtöbbször csak vonulási időben találkozhatunk vele ezen a vidéken. Fotó: Őze PéterForrás: https://www.kmnp.hu/hu/hirek/kezdodik-a-szalakotak-koltese-233

A Kis-Sárréten április utolsó napjaiban figyelték meg az első szalakótákat, de nagyobb tömegekben csak az elmúlt napokban jelentek meg. Mint a legtöbb madárfajnál, úgy a szalakótáknál is kissé megcsúszott a vonulás, és még mindig várható új párok megjelenése. A Kis-Sárréten 80 odúval várják a költési szezont. Tavaly mintegy 80 pár költött. Május első felében megkezdődött az odúk foglalása is.

A tojásrakás ennél a fajnál május végén kezdődik.

 

A kékcsóka néven is emlegetett szalakóta (Coracias garrulus) hosszú távú vonuló madarunk. Laza csapatokban vagy magányosan vonul.Forrás: https://www.bnpi.hu/hu/hir/tobb-mint-1000-szalakota-fioka-kelt-ki-a-hevesi-sikon-hu

A Kígyósi-pusztára is folyamatosan érkeznek a szalakóták. Itt is mintegy 80, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság által kihelyezett odú várja őket. Tavaly 60 pár költött a térségben. A párok megkezdték az odúfoglalást, jellemzően azokban az odúkban, ahol tavaly is költöttek.
A Dévaványai-Ecsegi pusztákon a korábbi 70 odú mellé idén újabb 24-et helyeztek ki. Mivel a szalakóták kedvelik a nyílt területeket, ezért elsősorban a fasorokra rakták ki a mesterséges odúkat.
A Csanádi pusztákon két héttel ezelőtt jelent meg az első kóbor példány, azóta folyamatosan érkeznek. Már itt is párokba álltak, de sok még a környéken az átvonuló, kóborló szalakóta is.

A szalakóta (Coracias garrulus) öreg fák odvaiban, fekete harkály és zöld küllő által vájt odúkban, ritkán homokfalak üregeiben költ. Fészekalja általában 4-5 darab fehér színű tojásból áll. Szívesen elfoglalja a mesterséges odúkat is, melyek kihelyezésére a megfelelő nagyságú fák hiánya, és ezáltal a zöld küllő és fekete harkály hiánya miatt van szükség. A legelőkhöz, kaszálókhoz, mezőgazdasági területekhez kötődik, hiszen rovarokból álló táplálékát itt könnyen megtalálja.Forrás:https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-corgar

A területen mintegy száz kihelyezett mesterséges odú van a fasorokon, magányos fákon, tanyahelyeken és a Maros mentén. Egyre gyakrabban előfordul, hogy a szalakóták szántóföldi környezetben is odút foglalnak.

(Forás: Körö-Maros Nemzeti Pak)

Az alábbi, a Magyar Madártani És Természetvédelmi Egyesület videóján egy területvédő hím szalakóta látható és hallható. A szalakóták miután elfoglalják odúikat és megkezdik a költést, ádázan védik a területüket az idegenektől. A videón épp egy hím szalakótát láthatunk, aki izgatottan "szemmel tartja a szomszédot" - egy másik hím madarat, aki a közelükben lévő odú tulajdonosa.
A felvételt készítette: Jakab Sándor.