A sarlósfecske több, mint 800 kilométert tesz meg egy nap alatt

sarlósfecske
A sarlósfecskék (Apus apus) időzítik hosszútávú repüléseiket, hogy ekapják a legjobb szelet.
Vágólapra másolva!
Eddig úgy  tudtuk, hogy a vándorló sarlósfecskefélék  naponta 500 kilométert is megtesznek, de az új bizonyítékok azt mutatják, hogy ennél sokkal többre képesek - írja a New Scientist tudományos magazin.
Vágólapra másolva!

A Lapföldtől a Szaharáig

Susanne Akesson és Giuseppe Bianco a svéd Lund Egyetem kutatói kimutatták, hogy a sarlósfecske (Apus apus) átlagban napi 570 kilométert repül, de a leggyorsabb madár 832 kilométert tett meg egyetlen nap alatt. A sarlósfecskék rovarokkal táplálkoznak és erre repülés közben is képesek, ami lehetővé teszi, hogy összességében körülbelül 10 hónapot töltsenek a levegőben az év során.

A havasi sarlósfecske (Apus melba) életmódjából adódóan kizárólag a levegőben előforduló ízeltlábúakkal (legyek, szúnyogok, hártyásszárnyúak, méhek, lepkék, bogarak, sáskák, szitakötők, pókok) táplálkozik. Forrás: http://www.mme.hu/havasi-sarlosfecskek-debrecenben-egy-potencialis-uj-feszkelo-madarfaj-magyarorszagon-20200507

A különleges kis madarak testtömegüknek és a repülés közbeni evés stratégiájuknak köszönhetően nagyon magas vándorlási sebességre képesek. Amíg más madaraknak szükségük van némi talajon eltöltött időre ahhoz, hogy táplálkozzanak repülés előtt,

addig a sarlósfecske erre repülés közben is képes.

Akesson és Bianco geolokátorokat használtak, hogy nyomon kövessék a sarlósfecskék migrációs mintázatát. A megfigyelt sarlósfecskék Lapföldön, Svédország északi vidékén szaporodnak és a Szahara déli területeire vándorolnak. Minden évben augusztus közepén hagyják el Lapföldet, és május végén térnek vissza északra.

A kedvező hátszélhez igazítják a vándorlásukat

A kutató páros 19 sarlósfecskét követett nyomon ősszel, amikor a vándorlás 20 repüléses és 22 útmegszakításos napból ált átlagban, 20 sarlósfecskét pedig tavasszal figyeltek meg, amikor ugyanez 15 utazós napból továbbá 5 útmegszakításos napból áll.

Tavasszal esélyes leginkább, hogy a repüléshez jó hátszél feltételeket találjanak, különösen nagy magasságban.

Tavasszal az is lerövidíti a vándorlási időt az őszihez képest, hogy ilyenkor könnyebb rovarokat találni.

A sarlósfecskék (Apus apus) időzítik hosszútávú repüléseiket, hogy ekapják a legjobb szelet. Forrás: https://www.newscientist.com/article/2278226-common-swifts-can-fly-more-than-800-kilometres-a-day-during-migration/

A kutatók analizálták az időjárási kondíciókat a vándorlás útvonala mentén, ami azt mutatta, hogy a madarak ahhoz időzítik a hosszútávú repülésüket, hogy kifogják a legjobb szelet. Nem világos hogyan csinálják ezt, de korábbi tanulmányok azt mutatják, hogy szenzitívek a légnyomás változásaira.

Fontos tanulságokkal szolgálhat a vándorlás vizsgálata

A vándorló fajok populációi világszerte hanyatlanak. A sarlós fecskék migrációjának tanulmányozása segíthet azonosítani azokat a fenyegető tényezőket, amiknek a madarak ki vannak téve vándorlásuk alatt, továbbá a környezeti változások populációkra gyakorolt potenciális hatásait is.

Repülő sarlósfecske Forrás: N. Camilleri

Míg a sarlósfecskék Európa és Ázsia szerte szaporodnak, a kutató páros által tanulmányozott populáció olyan madarakból áll, amelyek a faj európai elterjedésének legészakibb szaporodási területéről valók. Úgy tűnik, hogy az északi sarlós fecskék gyorsabbak, mint a nagyobb déli kuzinjaik, de ennek a sebességbéli különbségnek az okai még nem pontosan tisztázottak.