A húsvét és a karácsony után a pünkösd a harmadik legnagyobb keresztény ünnep, amikor a Szentlélek eljövetelére és az egyház megszületésére emlékezik a keresztény világ.

Erős zúgás közben lángnyelvek jelentek meg az apostolok feje felett

A pünkösd eredete a zsidó hagyományokban gyökerezik. A pészach alkalmával a zsidóság arra emlékezik, hogyan nyerte el a szabadságot, amikor Mózes vezetésével kivonultak Egyiptomból. A Tóra előírása szerint a pészach második napjától kötelesek a zsidók a napokat és a heteket számolni.

A hetedik hét lejártát követő napon, vagyis az 50. napon pedig ennek emlékére kötelesek ünnepet tartani. Ennek az ünnepnek a héber elnevezése a sávuot, ami „heteket" jelent, míg görögül a magyar pünkösd szó eredetéül is szolgáló, „ötven" jelentésű pentékoszté elnevezést kapta.

Jézus megjelenik tanítványainak. A Megváltó mennybemenetele után az apostolok az utolsó vacsora termében gyülekeztekForrás: Pinterest/ Wolff

Ez utóbbi eredendően a pészach és a sávuot között eltelt ötven napra utal. A zsidó hagyományban a sávuot alkalmával több dologról is megemlékeznek: egyrészt ez az első új termésből készült kenyér ünnepe, másrészt pedig a hagyomány szerint ekkor emlékeznek meg arról is, 

hogy a Sínai-hegy lábánál az Úr átadta a tízparancsolatot 

és a többi törvényt Mózes útján Izrael népének. A keresztény hagyományban a pünkösd a húsvéthoz hasonlóan, az úgynevezett mozgó ünnepek közé tartozik.

Mózes a tízparancsolatot tartalmazó kőtáblával Rembrandt festményénForrás: Wikimedia Commons/rembrandt Harmenszoon van Rijn

Az újszövetségi Szentírás szerint Jézus kereszthalála a pészach előtti napon történt, 

ezért az ókeresztény időkben mindig az ezt megelőző napon ünnepelték meg a húsvétot. 

A Kr.u. 325-ben megtartott niceai zsinat változtatott ezen a szokáson; ettől kezdve a húsvétot, vagyis a feltámadás ünnepét a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnapon tartották meg.

A niceai zsinat. A keresztény egyház első egyetemes zsinatán a szinódust összehívó Constantinus császár elnököltForrás: Wikimedia Commons/Fresco in Capella Sistina, Vatican

A niceai zsinat után alakult ki a keresztény hagyományban, hogy a pünkösd napja a húsvét vasárnapját követő 50. napra esik, tehát a pünkösdi ünnepet a húsvét időpontjához kötötték.

Pünkösdkor a keresztény egyház megszületésére emlékezünk

A bibliai hagyomány szerint Jézus mennybemenetele után az apostolok és Szűz Mária Jeruzsálembe visszatérve abban a teremben gyűltek össze 120 további követőjükkel együtt, ahol a Megváltó tartotta az utolsó vacsorát. Ekkor történt, hogy az apostolok az áruló Júdás helyett Mátyást fogadták maguk közé tanítványnak.

Az utolsó vacsoraForrás: Wkimedia Commons / Jacopo Bassano

Amikor együtt voltak, hirtelen erős zúgás hallatszott az égből, és lángnyelvek jelentek meg a teremben, amelyek valamennyi jelenlévőre leszálltak. A Szentírás ekként emlékezik meg erről: „Amikor pedig eljött a pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen, hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek. Majd valami lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak, és leszálltak mindegyikükre. Mindnyájan megteltek a Szentlélekkel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni; úgy, ahogyan a Lélek adta nekik, hogy szóljanak." (Apostolok Cselekedetei, 2,1-4.)

A Szentlélek eljövetelét a tanítványok feje felett megjelenő lángnyelvek jeleztékForrás: Wkimedia Commons / El Greco

Hagyományosan ezt az eseményt tekintik a keresztény egyház megszületésének, mert ettől kezdve az apostolok nem rejtőzködtek többé, hanem elkezdték hirdetni Jézus tanítását az emberek között. 

A Szentlélek „kiáradása" tette képessé a tanítványokat Jézus missziós parancsának a teljesítésére. 

Az először Jeruzsálemben hirdetett keresztény tanok alig néhány évtized alatt az egész Római Birodalom területén elterjedtek: az impériumban mindenhol megalakultak az első keresztény közösségek, ezzel pedig létrejött az ősegyház.

A II. vatikáni zsinat mondta ki, hogy pünkösd húsvét misztériumának a beteljesítéseForrás: Wkimedia Commons / Peter Geymayer

A püspöki szinódus a 4. század elején, Kr.u. 305-ben tette általánossá a galamb, illetve lángnyelv alakjában ábrázolt Szentlélek eljövetelének megünneplését a keresztény közösség számára. Az 1962 és 1965 között megtartott II. vatikáni zsinat liturgia-reformja szerint pünkösd a húsvéti misztérium beteljesedése.

A pünkösdi királyságtól a csíksomlyói búcsúig

Hasonlóan a húsvéthoz és a karácsonyhoz, a pünkösdhöz is számos szokás, illetve népi hagyomány fűződik. Pünkösdkor a katolikus templomokat vörös dekorációval ékesítik, mert a vörös szín liturgikus értelemben a Szentlélek lángját jelképezi. A pünkösdi nyelvcsodára emlékezve számos helyen, több nyelven is felolvassák ilyenkor a Biblia ünnepi misére szánt szentleckéjét.

A Szentlélek szimbóluma a fehér galambForrás: Wikimedia Commons/Roland Fischer/Roland Fischer

Az ortodox egyházban – ahol a húsvét után a pünkösd a második legnagyobb keresztény ünnep - pünkösd vasárnapját, hétfőjét és keddjét is megünneplik. A protestáns egyházakban pünkösd a konfirmáció (a Szentlélek által történt megerősítés), az úrvacsorára való előkészítés és az ifjak felnőtt hívőkké avatásának az ideje. A katolikus egyházban pünkösd idejére esik a bérmálkozás, vagyis a Szentlélek közlése, szentségének kiszolgálása az elsőáldozást már elvégzett fiatalok számára.

A katolikusoknál a vörös a pünkösdi liturgia színeForrás: Wkimedia Commons / Jonathunder

Az egyházi szokásokon kívül több néphagyomány is kötődik a pünkösdi ünnepkörhöz, amelyek közül talán a pünkösdi királyválasztás a legismertebb. A „pünkösdi királyság" hagyományáról a 17. századból ismertek az első források. 

A „királyt" a fiatal legények közül választották ki, 

különféle ügyességi játékok, így például birkózás, futás, bothúzás, vagy kakasütés eredményeként. A megválasztott pünkösdi király többfajta ideiglenes előjoggal rendelkezett, többek között egy álló esztendeig ingyen ihatott a kocsmában, és hivatalos volt a lakodalmakba is, a többi legény pedig engedelmességgel tartozott a „királynak".

A magyar népszokásokban régi és nagy hagyománya van a pünkösdi királyválasztásnakForrás: Délmagyar

Magyar nyelvterületen a pünkösdhöz kötődő egyik legrégebbi ünnepi esemény a csíksomlyói búcsú, 

amelynek gyökerei egészen a 15. századig nyúlnak vissza, de igazi jelentőségét 1567 után nyerte el, miután a katolikus székelyek legyőzték az őket erőszakkal unitárius hitre kényszeríteni akaró János Zsigmond erdélyi fejedelmet.

János Zsigmond erdélyi fejedelem egykorú, 16. századi metszetenForrás: Wikimedia Commons

Az ellenállásra és harcra kész, Csíksomlyón összesereglett székelyek a csata előtt Szűz Máriához fohászkodtak, a pünkösdöt megelőző szombaton. 

A székely hadak fényes győzelmet arattak a fejedelem seregén, 

a győztes ütközet után pedig nyírfaágakkal ékesítették fel hadilobogóikat, és így vonultak a csíksomlyói templomba, hálát adni a győzelemért.

A csíksomlyói búcsú a keresztény magyarok legnagyobb búcsújárása pünkösd ünnepénForrás: Wikimedia Commons

Itt megfogadták, hogy ezentúl minden évben a pünkösdöt megelőző szombaton elzarándokolnak Csíksomlyóra, a győzelem és hálaadás emlékére. Ezt a több évszázados hagyományt ma is tartják, a csíksomlyói búcsú pedig az egész magyarság egyik legnagyobb keresztény búcsújárásává vált az idők során.