A régészek meglepő felfedezésre jutottak Egyiptomban. Mintegy 250 sírt találtak egy domboldalba vájva az Al-Hamidiyah temetőben, ami az egyiptomi keleti sivatagban, Kairótól mintegy 386 kilométerre délkeletre fekszik. A nyughelyek közül némelyiket díszesen rendeztek el, míg másokat hieroglifák díszítenek.

A régészek szerint a sírokat Egyiptom történelmének különböző időpontjaiban építhették. A legkorábbiakat körülbelül 4200 évvel ezelőtt vájták a falba; amikor Egyiptom „régi királysága" összeomlott. Ebben az időben Egyiptom fáraói elveszítették az ország felett az irányítást, mivel számos helyi „kormányzó" hatalmat szerzett. Ám

hogy miért vájták be ezeket a sírokat a hegybe, az még nem világos a kutatók előtt.

Annyi azonban bizonyos, hogy az ókori Egyiptomban ez nem volt ritka gyakorlat.

Az Óbirodalom végén készült síroknál a korabeliek bonyolultabb építészeti megoldásokat alkalmaztak: magukba foglaltak egy bejárati folyosót, amely egy galéria felé vezetett, míg a temetkezési helyiség a szerkezet délkeleti részén volt található.

Összesen 250 sírt vájtak a sziklafalbaForrás: Egyptian Ministry of Antiquities

Ezeknek a temetkezési helyeknek egy részében a tudósok hieroglif feliratú mészkődarabokat is találtak. Emellett felfedezték azt is, hogy melyek lehetnek azok a lemezmaradványok, amelyeket valószínűleg temetkezési felajánlásként helyeztek el a halott mellett.
A Régi Királyság végén készült egyik sírban a régészek festményeket is találtak, amelyek a sír tulajdonosát ábrázolhatják – mondta Mostafa Waziri, az Egyiptomi Legfelsőbb Antik Tanács főtitkára a LiveScience online tudományos portálnak. – A temetésen állati áldozatokat is bemutattak, de a festményeken láthatjuk az elhunytakért felajánlást készítő embereket is.

Némelyik sírt díszes festmények díszítettékForrás: Egyptian Ministry of Antiquities

A különös temetőben felfedezett sírok közül a „legújabb" csaknem 2100 éves; valószínűleg abban a korban készült, amelyet a mai tudomány „ptolemaioszi korszaknak" nevez. A ptolemaidai Egyiptom volt a leghosszabb életű ősi állam, mivel a legtovább tudott ellenállni a római hódításnak. Nagy Sándor egyik hadvezére, I. Ptolemaiosz, az Egyiptomban uralkodó Ptolemaida-dinasztia alapítója és első fáraója volt Krisztus előtt 305-től haláláig.A régészek számos műtárgyat is találtak a sírokban, köztük csészéket, üvegeket és tányérokat. Utóbbiak közül néhány teljesen ép állapotban őrződött meg, és amelyeket a kutatók szerint a korabeli egyiptomiak a mindennapi életben használhattak. Emellett miniatűr edényeket is felfedeztek ugyanitt, amelyeket szimbolikus felajánlásokként használhattak.

A sírokban festett gömb alakú edények is voltak, amelyekben folyadékokat tárolhattak.

A helyszínen folyatják a feltárásokat. A szakemberek remélik, hogy a jövőben újabb sírokat fognak felfedezni.