Nem csak Magyarországon és Európában, de más kontinenseken is rendszeresen megfigyelnek − elsősorban tavaszonként − autók visszapillantó tükrét és szélvédőjét vagy házak, irodák ablaküvegét mániákusan csipkedő, kopogtató madarakat, melyek akár napokig visszatérve, órák hosszat támadják ezeket a mesterséges objektumokat. Ezekben az esetekben − függetlenül az érintett madarak csoportbeli hovatartozásától − nagyon sok a közös vonás, melyek egyben magyarázattal is szolgálnak a viselkedésre.

A jelenség hátterében a madarak költési időszakának kezdetével felerősödő területféltő magatartása, és ezzel összefüggésben a civilizációs környezet "tükörkép-szennyező" hatása áll. Mivel a természetben a mesterséges tükröződő felületekhez hasonlóan gyakori, ráadásul ennyire stabil és tiszta tükörkép nem létezik, az állatoknak nem volt lehetősége evolúciós szinten alkalmazkodni, felkészülni erre az ingerözönre. 

Miért csinálják?!

Tavasszal a hosszabbodó nappalok hatására szaporodási izgalomba kerülő hímek fészkelőhelyet keresnek maguknak és leendő párjuknak, majd énekléssel kijelölik ennek határait, miközben figyelve és fülelve keresik a rivális hímeket.

A viselkedés leggyakoribb kiváltója az autók visszapillantó tükre és hátsó szélvédője, de a madarakat bármilyen tükröződő felület (például ablakok), és természetesen a számukra hozzáférhető helyre kitett tükör is megtréfálhatja. 

 

A madarak élőhelyén parkoló autók fényezése is vizuális madárcsapda (a képen barázdabillegető (Motacilla alba) látható) lehet (Fotó: Orbán Zoltán)Forrás: https://www.mme.hu/autokat_ablakokat_tamado_madarak

Mit tehetünk ezekért a madarakért?

Bármilyen jópofának tűnjenek is ezek az "erőlködő" madarak, a vizuális környezetszennyezés könnyen veszélyessé válhat a számukra, mert a tükörképükkel vívott sokórás mániákus harc teljesen természetellenes körülmények között zajlik, hiszen az "ellenség" soha nem adja fel, így a madár képes a végkimerülésig küzdeni. Eközben nem táplálkozik rendesen, nem tudja a területét megvédeni a valódi riválisoktól, és akár a fiókák etetésébe való besegítést is hanyagolhatja. Sőt, az ablakban tükröződő „fajtárs" támadása következtében betörő üveg a madárnak fizikai sérülést okozhat. Néhány éve Sásdon egy fehér gólya napokig olyan hevesen támadta a tükörképét egy épület ablakaiban, hogy azok közül több is betört. Ráadásul a mániákus madarak akár több hétig jelentkező, naponta órákig tartó kopogása, az üveg és az autó összepiszkítása az embereket is zavarhatja. Tehát közös érdekünk a helyzet felszámolása!

Aki rendelkezik nyomtatóval,ragadozómadarak feltűnő, a kisebb testű zsákmányállatfajokra riasztóan ható színes "rémszem" nyomatát is felragaszthatja az ablakra.Forrás: https://www.mme.hu/autokat_ablakokat_tamado_madarak

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület minden ilyen (madárriasztási) eset kapcsán is hangsúlyozza, hogy a madarak rendkívül intelligens, autonóm lények, melyek körülöttünk élő képviselői jelentős mértékben alkalmazkodtak a civilizációs hatásokhoz. Ezért gyakran előfordul, hogy az általunk elegendőnek, kellően félelmetesnek ítélt eszközök hatástalannak bizonyulnak, illetve ami működik az egyik madárnál, azt egy másik teljes egészében figyelmen kívül hagyhatja. Ilyenkor próbálkozzunk mással, illetve tartsuk észben, hogy a legbiztosabb védelmet a fizikai elszigetelés (jelen esetben a szúnyogháló és az autó ablakainak letakarása) kínálja.

Aki rendelkezik nyomtatóval,ragadozómadarak feltűnő, a kisebb testű zsákmányállatfajokra riasztóan ható színes "rémszem" nyomatát is felragaszthatja az ablakra, autóra.Forrás: https://www.mme.hu/autokat_ablakokat_tamado_madarak

A vizuális csapdaeffektus megszüntetésére épületablakok esetében a legjobb megoldást
a szúnyogháló jelenti, mellyel nem csak a tükörképtámadási-viselkedés, de a gyakran végzetes ablaknak ütközések is megakadályozhatóak (nem is beszélve az éjszaka kellemetlenkedő szúnyogokról). Ha valamilyen okból nem szerelhető fel szúnyogháló az ablakra, akkor az a cél, hogy bármilyen átlátszatlan anyaggal (függönnyel, papírral stb.), a képeken széles ragasztószalag-csíkokkal, csökkentsük vagy megakadályozzuk az üveg tükrözőképességét.

Ha valamilyen okból nem szerelhető fel szúnyogháló az ablakra, akkor az a cél, hogy bármilyen átlátszatlan anyaggal (függönnyel, papírral stb.), a képen széles ragasztószalag-csíkokkal, csökkentsük vagy megakadályozzuk az üveg tükrözőképességét.Forrás: https://www.mme.hu/autokat_ablakokat_tamado_madarak

Ilyenkor próbálkozzunk mással, illetve tartsuk észben,

hogy a legbiztosabb védelmet a fizikai elszigetelés (jelen esetben a szúnyogháló és az autó ablakainak letakarása) kínálja.

Ez a módszer az autók ablakainál is alkalmazható, itt éppen a hátsó szélvédő teljes letakarásával. A visszapillantó tükör esetében a legegyszerűbb megoldás, ha behajtjuk, rögzített tükör esetében pedig letakarjuk azt, amint észrevesszük, hogy egy madár rendszeresen visszajár ide. Másik megoldáscsoportot kínálnak a riasztó eszközök. Ezek közül a "rémzsinór" az egyszerűbb, mert otthoni anyagokból (zsineg és nejlonzacskó) is elkészíthető. Aki rendelkezik nyomtatóval, ragadozómadarak feltűnő, a kisebb testű zsákmányállatfajokra riasztóan ható színes "rémszem" nyomatát is felragaszthatja az ablakra, autóra. Utóbbiak elülső oldalablakára kihelyezve kettős védelem érhető el, mert a rémszem nem csak az üveget, de a visszapillantó tükröt is "védi".

Másik megoldáscsoportot kínálnak a riasztó eszközök. Ezek közül a "rémzsinór" az egyszerűbb, mert otthoni anyagokból (zsineg és nejlonzacskó) is elkészíthető.Forrás:https://www.mme.hu/autokat_ablakokat_tamado_madarak

Az alábbi vodeókon tükörképükkel hadakozó madarak láthatók.

A nyugodt víztükörben ivás közben tükröződő „ellenség" legyőzhető, mivel a
hullámzással a kép teljesen eltűnik és a víz újabb, akár percekig tartó
elsimulásáig nem is tér vissza, így a madár néhány perc alatt
megnyugszik (Videó: Orbán Zoltán).

A mesterséges tükröződő felületek képe viszont stabil, a tükörkép ezeknél nem
legyőzhető, ami a madarakból (itt egy balkáni fakopáncsból) elhúzódó
támadó viselkedést válthat ki (Videó: Orbán Zoltán).

Hím házi veréb küzdelme a tükörképe ellen Budapest-Rákoshegyen
(Videó: Huszár Imre)

 Fehérfülű bülbül hasonló viselkedése Kuvaitban
(Videó: Orbán Zoltán)

 (Forrás: A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület)