Egyre veszélyesebb az a kórokozó, amely napjainkban támadja a mézelő méheket. A megsérült, deformált szárnyú méh, az anya és herék mind gyakrabban jelennek meg méhészetekben. A tudomány állítja, hogy a probléma a deformált szárny (Deformed wing virus - DWV) vírus miatt alakul ki. Egy most publikált tanulmány szerint a fertőzött méhek utódai repülésképtelenek, lelassul az agyuk és hamarabb elpusztulnak, ráadásul a vírus miatt a kifejlett egyedek kannibalizmusra vetemednek.

Kannibalizmus régóta létezik a méhek körében

A deformáltszárny-vírus a háziméh egyik ősellensége: elcsökevényesíti a szárnyakat, ezzel röpképtelenné teszi a rovarokat, miközben a beteg rovarok csak feleannyi ideig élnek, mint egészséges társaik. A kórokozóval fertőzött méhek immunrendszere legyengül, bénulás fenyegeti őket, a méhészek pedig semmit nem tudnak felvonultatni a vírust terjesztő ázsiai méhatka (Varroa destructor) ellen.

A Scientific Reports tudományos szaklapban publikált tanulmány ennél még egy lépéssel tovább megy. A kutatók szerint ugyanis amikor a dolgozók megfertőződnek, akkor egyszerűen felfalják a fiatalokat.

Méhatka veszélyezteti a kaptáraban a lárvákat isForrás: Wikipedia

Ez a megállapítás talán azt is magyarázhatja, hogy a DWV miért vált sokkal pusztítóbbá, és hogyan vezet gyakran az egész család összeomlásához. A kutatás szerint a deformáltszárny-vírus növekvő virulenciája részben tehát a méhek kannibalizmusának köszönhető. Ha egy mézelő méh (Apis mellifera) lárva megbetegszik, a dolgozó valószínűleg „kiszagolja a fertőzést" és elpusztítja a fiatal egyedet. Az entomológusok ezt a viselkedést higiénikus kannibalizmusnak nevezik.
Ez egy jótékony magatartás, ami különösen hasznos a bakteriális és gombás fertőzések leküzdésében – mondta Jay Evans, az amerikai Mezőgazdasági Minisztérium Méhkutató Laboratóriumának entomológusa a LiveScience online tudományos portálnak. – A dolgozók ugyanis megfékezik a fertőzést, mielőtt az tovább terjedne a kaptárban.

A fertőzött állatok szárnya felpödrődik, potrohuk megduzzadForrás: Klaas De Gelder

Hozzátette: az olyan viselkedés, mint a higiénés kannibalizmus, nagyrészt kordában tartja az atkákat is. Ám most kiderült, hogy a DWV a méhek saját védekezési taktikáját fordítja ellenük. A varroa atkák csak a „trójai faló" szerepét töltik be, amelyek lehetővé teszik a vírus hozzáférését az egész kolóniához.

Óriási kihívást jelent a méhek számára

Bár magát a vírust a tudomány régóta ismeri, ám csak az utóbbi években vált problémává, amikor kapcsolatot teremtett az atkákkal.
A Varroa atkák önmagukban is fenyegetést jelentenek, de az 1980-as évek óta veszélyesebbé váltak, mivel a DWV akkor alakult ki és vektorként használja őket – mutatott rá Evans.

Szorgalmasan szedi áldozatait a Varroa destructor, az ázsiai méhatkaForrás: Wikipédia

Hogy többet megtudjanak a vírus terjedési módjáról, Evans és munkatársai céltudatosan fertőzték meg a mézelő méh bábokat egy laboratóriumi telepen méhatkákkal, amelyek egy specifikus DWV törzset hordoztak és amely azonosítható genetikai vonalkódot tartalmazott.

Azt látták, hogy a dolgozók a fertőzött bábokat lezárták, majd nagy részüket megették. A kutatók ezt követően megvizsgálták a dolgozókat a DWV kísérleti törzsének jelenlétére vonatkozóan;

megállapították, hogy a fertőzés a könnyen irányítja a rovarokat a kannibalizmus irányába.

Második kísérletükben a tudósok azt vizsgálták, hogyan terjed a vírus a dolgozók között. Kiderült, hogy a vírus egyfajta „rövidzárlatot" váltott ki a méhekben, az úgynevezett trophallaxis-t, amelynek során a táplálást végző dolgozók gyakran megosztják az ételt éhesebb társaikkal úgy, hogy egy részét visszatartják a szájukban.

Kannibalizmusra vetemedhetnek a méhekForrás: Stvorecz Adrián

A kutatók szignifikánsan magasabb szintű DWV-átadást tapasztaltak az ilyen táplálékot kapott méhekhez.  

A szakemberek végül megállapították, hogy az atkák és vírusok efféle kombinációja a jelenleg a legnagyobb kihívást jelenti a méhek és méhészetek számára.