Egy nemzetközi tudóscsoport új irányelvei alapján az őssejtkutatás előtt álló évtizedes akadály hárulhat el. A kutatóknak engedélyeznék, hogy korlátozott körülmények között a laboratóriumban hosszabb ideig neveljenek emberi embriókat.

Az emberi embriók laboratóriumi vizsgálatát az úgynevezett "14 napos szabály", egy nemzetközi etikai szabvány korlátozza, amely évtizedek óta létezik, és többek között Nagy-Britannia és Ausztrália törvénybe is iktatta. Ennek értelmében a tudósok nem nevelhettek laboratóriumban emberi embriót 14 napnál tovább.

Míg egyes kutatók a szabály felülvizsgálatát támogatják, hogy tovább tanulmányozhassák a fejlődési folyamatot, az ellenzők azt mondják, hogy az ilyen kísérletek morális gátakat feszegetnek, és nem világos, hogy a változtatással hogyan lehetne a kutatást előremozdítani.

Az eddigi határ megakadályozta az embriófejlődés kritikus periódusának tanulmányozását, általában 14 és 28 nap között - mondta Robin Lovell-Badge, a londoni Crick Intézet őssejtszakértője, az új irányelvek megfogalmazásán dolgozó csoport elnöke.

Úgy véljük, hogy sok veleszületett rendellenesség alakul ki meglehetősen korán, ebben az időszakban. Azáltal, hogy jobban megismerjük ezt a korai szakaszt, talán lehetővé válik számunkra, hogy olyan egyszerű eljárásokat dolgozzunk ki, amelyekkel csökkenthetjük a szenvedés mértékét" - magyarázta a tudós.

Legutóbb 2016-ban frissítette az iránymutatásokat a Nemzetközi Őssejtkutató Társaság, amelynek szabványait az országok, az orvosi folyóiratok és a kutatók is követik. Ez az iránymutatás azonban nem határozta meg, hogy mennyi ideig lehet embriókat tenyészteni. Mint Lovell-Badge elmondta, Angliában ahhoz, hogy két hétnél hosszabb ideig lehessen nevelni az embriókat, az ilyen kutatásokat szabályozó törvényt kellene megváltoztatni.

Az új tervezet kidolgozásában közreműködő Kathy Niakan, a Cambridge-i Egyetem tudósa kiemelte, hogy az új irányelvek nem jelentenek zöld utat a tudósok számára az emberi embriók felhasználásának kiterjesztésére, mivel ez felelőtlenség lenne.

Niakan szerint nyilvános párbeszédet kell folytatni a tudósok, a szabályozó hatóságok, a finanszírozók és a nyilvánosság részvételével, hogy megvitassák a lehetséges ellenérveket. Mint mondta: széleskörű társadalmi támogatásra van szükség a munka megkezdése előtt, emellett az országok egy szakbizottság felügyeletét is igénybe vehetnék a kutatás tudományos jelentőségének mérlegelésére.

Marcy Darnovsky, a Genetika és Társadalom Központ ügyvezető igazgatója szerint még mindig hiányzik az új irányelvek tudományos indoklása.

Egyúttal aggodalmait hangoztatta amiatt, hogy az irányelvek nem szabnak határt annak, hogy meddig nevelhető kísérleti laboratóriumban az emberi embrió.

Az irányelvek egyelőre megtiltanak minden olyan genetikai szerkesztést, ami átörökíthető lenne a jövő generációkra. Tiltják továbbá az emberi klónozást, az emberi sejtek átültetését állati méhbe, valamint az ember-állat kimérák létrehozását, mondván, hogy az ilyen kísérletek tudományosan nem indokolhatók és etikai szempontból aggályosak.