Az emberek 94 százaléka hallott már a hazai nemzeti parkokról, 70 százalékuk pedig járt is már valamelyikben. Több mint 1 millióan látogattak tavaly valamelyik nemzeti parkba, ami segített túllendülni a járványhelyzet okozta társadalmi bezártságon – állapítja meg a Klímapolitikai Intézet és az Agrárminisztérium Európai Nemzeti Parkok Napjára készített közös kutatása.

1999 óta minden év május 24-én tartják az Európai Nemzeti Parkok napját, ugyanis 1909-ben ezen a napon jöttek létre az első európai nemzeti parkok. Magyarországon elsőként a Hortobágyi Nemzeti Parkot hozták létre 1973-ban.

A nemzeti park igazgatóságok elsősorban a természetvédelmet szolgálják, de ismeretterjesztést, kutatásokat is végeznek, részt vesznek a turizmusban, az ősi magyar háziállatfajok és fajták megőrzésében.

2010 óta 82 új, országos jelentőségű, védett természeti terület jött létre Magyarországon együttesen 4107 hektárnyi területen. Ezek között 1 tájvédelmi körzet, 13 természetvédelmi terület és 68 természeti emlék szerepel. A nemzeti park igazgatósági védett őshonos állatfajták állományainak nagysága meghaladta a 14 ezres egyedszámot, ami 2010-hez viszonyítva 45 százalék feletti növekedést jelent. 

Fülöpházi homokbuckák, nagy részét nagy részét nyílt homoki gyepek fedik. Májusban virágzik a homoki árvalányhaj (Stipa sabulosa), mely az összes buckát beborítja.Forrás: Szomor Anikó

A Századvég 2021-es közvélemény-kutatása alapján az emberek túlnyomó többsége, 94 százaléka hallott már a hazai nemzeti parkokról, ami jelentős növekedés a 2018-ban rögzített 79 százalékhoz képest. A lakosság 70 százaléka járt már valamelyik nemzeti parkban, amelyek közül a legismertebb a Hortobágyi, a Bükki és az Aggteleki. Ami a regisztrált látogatók számát illeti, a legtöbb vendéget a Balaton-felvidéki Nemzeti Park vonzotta. 

A megkérdezettek 98 százaléka fontosnak gondolja a természeti és táji értékek ismeretét, és sokan hajlandók is tenni azok védelméért. A válaszadók 60 százaléka állította, hogy korábban részt vett szemétszedésen, 38 százalékuk volt faültetésen, 31 százalékuk anyagilag támogatott már környezetvédő szervezetet. A felmérésből kiderült, az emberek környezeti ügyekben leginkább az internetről tájékozódnak (44%), amit a televízió (28%), majd személyes tapasztalat útján történő információcsere (17%) követ.

A Hármas-Körös folyó. (Fotó: Tóth Tamás)Forrás: https://www.kmnp.hu/hu/galeria

Magyarországon az ökoturizmus egyre elterjedtebb. A hazai ökoturisztikai létesítmények száma meghaladja a 800-at, ezek mintegy felét a nemzeti park igazgatóságok üzemeltetik. Az emberek 95 százaléka saját bevallása szerint szívesen tölti szabadidejét a természetben. Az ott végzett legnépszerűbb tevékenység a túrázás és a séta (91%), amit a piknikezés (58%) és a kerékpározás (55%) követ. 

A nemzeti park igazgatóságok ökoturisztikai létesítményeiben (látogatóközpontok, bemutatóhelyek) regisztrált látogatók száma 2010-hez képest mintegy 21 százalékos növekedést mutatott, a járvány előtt rekordot döntött: 2019-ben meghaladta az 1,6 millió főt. A COVID okozta korlátozások a nemzeti parkok látogatottságára is hatással voltak, de az újranyitást követően a társadalmi bezárkózás ellenére mégis több mint egymillió ember látogatott el tavaly a nemzeti park igazgatósági létesítményekbe. Emellett a szabadon látogatható nemzeti parki helyszínek, túralehetőségek is rendkívül népszerűek voltak.

Áprilisban már virít a nyári tőzike (Leucojum aestivum) a Hármas-Körös mentén. Fotó: Sallainé Kapocsi Judit)Forrás: https://www.kmnp.hu/hu/galeria

A természetjárás hozzájárul fizikai állapotunk javításához, ugyanakkor mentális egészségünkre is jótékonyan hat. Kozma-Vízkeleti Dániel, a Mathias Corvinus Collegium - Mindset Pszichológia Iskolájának vezetője szerint mentálhigiénés szempontból a természetben töltött idő felértékelődött a járvány alatt. A klinikai szakpszichológus szerint kutatásokkal igazolható, hogy napi fél óra természetben töltött idő igen kedvező hatással lehet élettani állapotunkra (pl. vérnyomás, emésztés, stresszhormonok szintje). Környezetünk védelme tehát a fizikai és a mentális egészségmegőrzéshez is hozzájárul, a nemzeti parkok és a hasonló zöld felületek pedig segíthetnek átvészelni a járvány okozta társadalmi bezártságot és a hozzásegítenek az újrakezdéshez.

(Forrás: Magyarország Kormánya)