A látogatók Csi Cejjel, a csinlingi pandakutató központban élő 12 éves barna-fehér hím óriáspandával ismerkedhettek meg közelebbről.
A barna vagy csinlingi óriáspandák (Ailuropoda melanoleuca qinlingensis), amelyek genetikai mutáció vagy atavizmus eredményei lehetnek, nagyon ritkák, csak a Csinling-hegységben fordulnak elő.
A világ első barna óriáspandáját 1985-ben látták a Csinling-hegységben, és eddig mindössze a 10. észlelésnél tartanak. Április közepén és végén 2000 méteres magasságban, Csoucsi megyében, a Taer folyó torkolatánál rögzített egy példányt egy infravörös kamera.
A barna óriáspandát 2005-ben ismerték el az óriáspanda alfajaként Ailuropoda melanoleuca qinlingensis néven.
A csinlingi panda koponyája kisebb és kerekebb, orra rövidebb és kevesebb a szőre, mint a sokkal ismertebb szecsuani alfajoknak. Színe inkább sötét- vagy világosbarna, és nem fekete-fehér.
A Csinling-hegység lábánál létesített tudományos park célja megvédeni és népszerűsíteni négy, a hegységben élő ritka állatfajt, így a barna óriáspandát, a nipponíbiszt, az aranycerkófot és a takint (egy kecskeformájú tülkösszarvú emlőst).
Az óriáspanda a legritkább medvefaj Földünkön.
Ma már csak mintegy 1600 óriáspanda él szabadon. Elődeik még Dk-Kína jelentős részén, Burma északi részén és Vietnámban is őshonosak voltak. Az óriáspandáknak gyakorlatilag nincs természetes ellenségük, az egyedüli veszélyt az ember jelenti számukra.
A nagy területeket érintő erdőirtás miatt az óriáspandák élőhelye az elmúlt húsz évben mintegy felére csökkent.
(MTI, Origó)