Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A füves pusztai élőhelyek kezelésének legtermészetesebb módja a legeltető állattartás. Az állatok rágása, tiprása, taposása természetvédelmi szempontból kedvező hatással van a növénytársulások szerkezeti, faji összetételére.
A mélyebb fekvésű, vizes, zsombékos területek kezelése csak legeltetéssel oldható meg.
A legeltetett gyepeken számos pusztai gerinctelen és gerinces állatfaj megtalálható. Az állatok trágyája fontos táplálékforrás a lebontó szervezetek számára. Az ilyen területeken több rovart, egyenesszárnyúakat és bogarakat találnak a madarak. Cserebökényben a legeltetett gyepeken szalakóták, kék vércsék és búbosbankák táplálkoznak és költenek. A környéken fészkelő fehér gólyák közül is 13-17 példány jelent meg a legeltetett területen.
A fiatal szürkemarhák kíváncsiak és játékosak. Többször megfigyelték, ahogyan a gólyák felé rohantak, persze azok még időben távolabb repültek. A legeltetett területeken táplálkozó kis kócsagokat és nagy kócsagokat is megfigyeltek.
Hazánkban a legjelentősebb szürke marha tulajdonosok a nemzeti parkok, a Hortobágyi Génmegőrző Kht., valamint természetvédemi szervezetek és néhány magángazdálkodó. Az állomány elsősorban természetvédelmi célokat szolgál, de génbankként is jelentős szerepet játszik.
Legelésükkel hozzájárulnak a természetközeli gyepek, és az ott található életközösségek fenntartásához.
Az állatokat ridegen tartják, azaz hagyományosan április 24-én, Szent György napján hajtják ki, és az első hóig kint maradnak. Ez alatt az idő alatt nem kapnak abrakot, vagy más kiegészítést. Télen szénát, kukoricaszárat és takarmányszalmát esznek.
A WWF Magyarország 110 szürke marhából álló gulyája a Tisza mellett legel, Nagykörűben, Tiszakürtön és Tiszajenőn. Szürkéik a folyó menti tájgazdálkodási programuk aktív résztvevői, legelésükkel rendben tartják az ártéri gyepet és visszaszorítják a mindent elárasztó gyalogakácot.
(Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park, WWF Magyarország)
