Keleti vendégek: pásztormadarak a dél-alföldi pusztákon

A pásztormadár (Sturnus roseus) elsősorban sáskákkal és más egyenesszárnyúakkal táplálkozik, valamint elfogyasztja a pókokat, bogarakat és a bagolylepkék hernyóit is. Vonuló, legjelentősebb telelőterülete India, de a Közel-Keleten és Észak-Afrika partvonalán is előfordul telente. Magyarországra május második felében érkezik. Fotó: Balogh Gábor

Ezekben a hetekben a Körös-Maros Nemzeti Park tájain szép számban bukkannak fel pásztormadarak. Jellemzően csupán néhány példányos csapatok érkeznek és rövid megállás után tovább is repülnek.

A pásztormadarak tőlünk keletre, Közép-Ázsia sztyeppéin költenek. Magyarországon csak kis egyedszámban fordulnak elő, május-júniusban. Vannak azonban olyan esztendők (legutóbb 2018-ban volt ilyen), amikor inváziószerűen, több százas csapatokban is érkeznek az ország minden tájára. Feltehetően a gazdag táplálék-felhozatal vonzza őket ide. Költőfajként azonban nem jellemzőek, legutóbb 1995-ben, a Hortobágyon jegyeztek fel pásztormadár-költést.

A Körös-Maros Nemzeti Park tájain május közepén jelentek meg az első csapatok. A kardoskúti Fehér-tó térségében a pünkösdi hosszú hétvégén több helyszínen is láttuak 20-30 közötti egyedszámú csapatokat, illetve magányos példányokat is.

A pásztormadár (Stunus roseus) Magyarországon inváziós években jelenik meg rendszerint májusban, júniusban. Ilyenkor költése is előfordulhat. Fotó: Engi László Forrás: https://www.kmnp.hu/hu/hirek/keleti-vendegek-pasztormadarak-a-del-alfoldi-pusztakon-261

A Dévaványai-Ecsegi pusztákon két alkalommal figyeltek meg pásztormadarakat: egy hatos csapatot és egy magányos példányt. Az esős periódus nem igazán kedvez most a pásztormadarak fő táplálékául szolgáló sáskák szaporodásának.
A Kis-Sárréten május végén bukkant fel két csapat, az egyikben 26, a másikban 18 pásztormadarat számoltak. Minden bizonnyal mozgásban vannak, mert csupán egy alkalommal figyelték meg őket, másnapra már eltűntek a térségből.

A pásztormadár (Sturnus roseus) elsősorban sáskákkal és más egyenesszárnyúakkal táplálkozik, valamint elfogyasztja a pókokat, bogarakat és a bagolylepkék hernyóit is. Vonuló, legjelentősebb telelőterülete India, de a Közel-Keleten és Észak-Afrika partvonalán is előfordul telente. Magyarországra május második felében érkezik. Fotó: Balogh Gábor Forrás: https://www.kmnp.hu/hu/hirek/keleti-vendegek-pasztormadarak-a-del-alfoldi-pusztakon-261

A KMNPI Makói Tájegységében a szürkemarhákat legeltető gulyások több alkalommal is megfigyeltek a seregélyek csapatában elvegyülő pásztormadarakat. Jellemzően 10 körüli példány bukkant fel egyszerre.
A pásztormadarak június második felében általában eltűnnek hazánkból.

Idei beáramlásuk erősebbnek mondható az átlagnál, de invázióról nem beszélhetünk, s minden bizonnyal költésre sem lesz példa.

A pásztormadár (Sturnus roseus) telepesen költ. A fészek fűcsomókból, szénából, szalmából, levelekből áll, amit tollal, szőrrel, papír- és rongydarabkákkal bélel. A fészeképítésben a tojó és a hím is részt vesz, az 5-6 tojáson azonban csak a tojó kotlik. Fotó: Balogh Gábor Forrás: https://www.kmnp.hu/hu/hirek/keleti-vendegek-pasztormadarak-a-del-alfoldi-pusztakon-261

Elterjedési területe Kelet-Európa és Ázsia mérsékelt övében húzódik, invázió idején azonban nagy tömegben jelenik meg szokásos költőhelyeitől északnyugatra, így Közép-Európában is.

A száraz sztyeppeket, félsivatagokat, a gyér növényzetű síkvidékeket kedveli, de hegyvidéken is költ. A sziklás, köves talajú területeken üregekben fészkel, esetenként szőlőben, gyümölcsösökben is megtelepszik.

Nálunk általában épületekben és romokban talál fészkelőhelyet, elsősorban az Alföldön. Telepesen költ. A fészek fűcsomókból, szénából, szalmából, levelekből áll, amit tollal, szőrrel, papír- és rongydarabkákkal bélel. A fészeképítésben a tojó és a hím is részt vesz, az 5-6 tojáson azonban csak a tojó kotlik.

(Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület))