A Körös-Maros Nemzeti Parkban javában tart a túzokok költési időszaka. A Dévaványai-Ecsegi pusztákon él a hazai túzokállomány több mint egyharmada, a legutóbbi számláláskor 513 példányt regisztráltak.

A túzoktojók legkorábban április második felében, de zömük május elején kezd kotlani, ekkor a dürgőhelyeken látványosan csökken a számuk, mert már a megfelelő fészkelőhelyet keresik. Tojásaikat a különböző növényzetű területeken rakhatják le.

Jelentős és jellemző a természetes gyepeken történő fészkelés, de ugarokon, búza- és lucernatáblákon, esetenként pedig napraforgó-táblákon is találhatunk túzokfészkeket.

A Dévaványai-Ecsegi pusztákon eddig optimálisak voltak a fészkelési feltételek, a kelési időszak elején leesett nagyobb csapadékmennyiség azonban már nem kedvez a túzokoknak.
A tojásrakás időszakában a ragadozók (rókák, dolmányos varjak) nagy kárt okozhatnak a fészkekben. Ilyen esetekben a túzokok rendszerint másodszor is költésbe kezdenek. 

Túzok (Otis tarda). Tojásaikat a különböző növényzetű területeken rakhatják le. Jelentős és jellemző a természetes gyepeken történő fészkelés, de ugarokon, búza- és lucernatáblákon, esetenként pedig napraforgó-táblákon is találhatunk túzokfészkeket. Fotó: Szél Antal IstvánForrás: https://www.kmnp.hu/hu/hirek/mar-koltenek-a-tuzokok-251

A túzokvédelemben fontos szerep jut a környékbeli gazdálkodóknak is, akik a korábbi évekhez hasonlóan idén is számos esetben jelezték az előkerült fészkeket Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársainak. Ez tette lehetővé, hogy még időben meg tudták tenni a szükséges természetvédelmi lépéseket.

Egyszerű fészke mindössze egy talajmélyedés. Fészekalja mindössze 1-3 tojásból áll. Ha a fészekalj megsemmisül, pótköltésbe kezdhet. A csibék 25-28 nap alatt kelnek ki. A fiókák fészekhagyóak, az első időszakban a tyúk segíti táplálkozásukat, később teljesen önállóan keresik élelmüket.

Mivel a túzok mezőgazdasági környezetben, talajon fészkel, a költések megsemmisülésének nagyon nagy esélye van. A pótköltések miatt a kakasok dürgése egész májusban, sőt még június elején is megfigyelhető, hiszen nem szalaszthatják el egy esetleges második, vagy akár harmadik próbálkozás lehetőségét.Forrás: http://knp.nemzetipark.gov.hu/index.php?pg=news_35_2833

A hazai természetvédelem emblematikus faja, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Körös-Maros Nemzeti Park címerében is ez a faj látható. Hatalmas termetű madár, a kakasok elérhetik akár 16 kg-os testtömeget is, a tyúkok jóval kisebbek. Mivel világszerte veszélyeztetett faj, a viszonylag erős hazai állomány megőrzése a faj egésze szempontjából is kiemelten fontos feladat. A hazai állomány az 1980-as években nagyon megfogyatkozott, de a célzott védelmi intézkedéseknek köszönhetően stabilizálódott. 1975-ben létrehozták a Dévaványai Túzokrezervátumot, ami elsősorban a mentett tojások keltetését, a csibék felnevelését és repatriálását szolgálja.

A legfontosabb feladat azonban a túzok élőhelyeinek védelme, a költő- és dürgőhelyek zavartalanságának biztosítása.

A túzok élőhelyein körültekintően kell megválasztani vetésszerkezetet, a gépi munkák idejét szabályozni kell, a fészkek helyének kijelölésével pedig védőzónát kell hagyni annak közvetlen környezetében.

A túzok (Otis tarda) egyszerű fészke mindössze egy talajmélyedés, amit legtöbbször a mezőgazdasági kultúra és a gyep határán alakít ki.Forrás: http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-otitar

Repcetáblákkal biztosítani kell, hogy a túzokok a téli időszakban se kezdjenek kóborlásba, hanem a védett területeken belül maradjanak. Megfelelő technológiával csökkenteni kell a vezetékekkel való ütközések miatti pusztulást. A környezetbarát és természetközeli gazdálkodási módokat támogatni kell, a gazdálkodókat is érdekeltté kell tenni a faj védelmében. A túzok a magyar vadászhagyomány egyik kuriózuma volt, szerencsére a vadásztársadalom felől sem nehezedik nyomás a természetvédelemre, a faj fokozottan védett státusza biztosított. A túzoknak kedvező tájhasználat sok más állat és növényfaj számára is hasznos.

(Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület)