Erős földrengés volt a horvát tengerparton, újabbak jöhetnek - videó

Horvátország déli, Adriai-tengeri partvidékét hajnalban pánikot okozó földrengés rázta meg. Horvátországban tavaly óta növekedett meg a szeizmikus aktivitás, a legnagyobb földlökés januárban történt, ami az ország északi részén komoly károkat is okozott. A szeizmológusok szerint a közelijövőben további, de kisebb rengések várhatók.

A hajnali földrengést Zadarban is jól lehetett érezni

Ma hajnalban, helyi idő szerint 6 óra 59 perckor a Richter-skála szerint 4,7-es erősségű földrengés rázta meg a dalmát partvidéket. A földlökés epicentruma a népszerű tengerparti nyaralóváros, Šibenik közelében, a településtől 13 kilométeres távolságra volt, a Horvát Földrengésjelző Szolgálat szerint. A rengés a szárazföldi térszín alatt pattant ki,

amit Zadarban, valamint Šibenik -Kniin megye egész területén is érezni lehetett.

A rengésről egy térfigyelő kamera felvételét mutatjuk:

A sekélyfészkű rengés a mérési adatok szerint hozzávetőleg 10 kilométeres mélységben történt.

A ma hajnali földrengés epicentrumát ábrázoló térkép Forrás: Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium/GFZ

Sérültekről és komolyabb anyagi károkról egyelőre még nem érkezett jelentés.

A megyei katasztrófavédelem illetékese szerint Šibeniktől délkeletre, Vrpolje község közelében a rengés miatt az úttestre lezuhant szikladarabnak ütközött egy személygépkocsi, de személyi sérülés szerencsére nem történt. A június 4-én műszerekkel észlelt, 2,8-as, majd június 6-án detektált 2,2-es erejű rengés már a szeizmikus aktivitás megélénkülésére utalt. A szakértők szerint a mai, kisebb pánikot okozó rengést további földlökések követhetik.

A földrengés epicentruma a népszerű adriai nyaralóhely,Šibenik közelében volt Forrás: Croatia Travel Guide 4

A múlt év végén, december 29-én nem sokkal déli tizenkettő után a horvát fővárostól, Zágrábtól délre 50 kilométeres távolságra fekvő Petrinja község közelében kipattant és súlyos károkat valamint halálos áldozatot is követelő, a Richter-skála szerint 6,3-as erejű súlyos földlökést Magyarország déli részén is érezni lehetett.

Az Adriai-tüske mozgása áll a horvátországi földrengések hátterében

Az Adriai-tenger partvidéke a földtani adottságai miatt szeizmikusan aktív terültnek számít. A múltban több nagy erejű rengés is kipattant az adriai régióban, amelyek közül az egyik legsúlyosabb az 1667-ben Dubrovnikot (akkor Raguza, a szerk.) romba döntő szeizmikus esemény volt.

A Balkán-félsziget - és részben a Kárpát-medence – szeizmikus eseményeinek hátterében két hatalmas litoszféra lemez , az eurázsiai és az afrikai kontinentális lemez jelenleg is zajló ütközése áll, ami már nagyon régóta zajló tektonikai folyamat.

A Föld az eocén időszakban. Az indiai szubkontinens az eocén időszak végén forrt hozzá Ázsiához Forrás: Wkimedia Commons / Geology Page

Amikor a földtörténeti újidő, a kainozoikum eocén időszakának végén, nagyjából 37-35 millió éve az indiai szubkontinens hozzáforrt Ázsiához, ezzel teljesedet ki az úgynevezett alpi orogenezis, vagyis az eurázsiai hegységrendszer felgyűrődési folyamata.

Az ütközés miatt jelenleg is aktív európai-afrikai lemezhatár a Földközi-tenger medencéje alatt húzódik,

és erre vezethető vissza a mediterrán vulkanizmus, valamint a térséget jellemző nagy szeizmikus aktivitás is.

Az Adriai-tenger medencéje külön entitás a Földközi-tenger területén Forrás: Elter Tamás

E lemezhatár egyik különleges területének számít az Adriai-tenger medencéje alá nyúló mikrolemez, az úgynevezett „Adriai-tüske", amely miközben – földtani értelemben - viszonylag gyorsan észak, észak-keleti irányba mozog, az óramutató járásával ellentétes elforduló mozgást végez. Az Adriai-tüskének ez a sajátos mozgása determinálja az Appenninek, valamint a Balkán-félsziget, és részben a Kárpát-medence szeizmikus viszonyait is.

Az Adriai-tenger alatt fekvő mikrolemez, az "Adriai-tüske" bonyolult mozgást végez, és eközben nyomóerőt gyakorol többek között a Kárpát-medence aljzatát alkotó lemezdarabokra is Forrás: Wkimedia Commons / NASA

A mikrolemez forgó mozgása hatalmas feszültséget generál a földkéregben,

ami időnként erős rengések formájában pattan ki.

A közelmúlt erre visszavezethető és legtöbb halálos áldozatát követelő szeizmikus eseménye az 1963. július 26-án Szkopje térségében kipattant 6,1-es erősségű földrengés volt, ami 1100 halálos áldozatot követelt, és csaknem 200 ezer embert tett hajléktalanná.

Az 1763-as földrengésben összedőlt zsámbéki apátsági templom romja Forrás: Elter Tamás

Magyarországon az 1763. július 28-án történt komáromi földrengés okozta mindeddig a legnagyobb károkat, a város akkori 3500 épületéből 3144 rongálódott meg súlyosan, ketten meghaltak és 38-an komolyabban megsérültek.