A világ legidősebb, eddig ismert víztömegét egy Kanada alatti, ősi medencében találta meg kutatók egy csoportja még 2016-ban. A földfelszín alatt felfedezett víz a tesztek alapján nagyjából 2 milliárd éves. Mindez felboríthatja a korábbi elméleteket: még 2013-ban a tudósok egy körülbelül 1,5 milliárd éves vízre bukkantak az ontariói Kidd bányában. Ezért lepődtek meg, amikor a mélyebbre hatoló vizsgálatok három év múlva egy még régebbi forrást tártak fel.

A szakemberek korábban 1 milliárd és 2,5 milliárd év közé tették a legősibb víztömeg korát, amelyet még 2013-ban fedeztek fel. A helyszín rendkívüli mélysége - amely a maga 3,1 kilométerével a legmélyebb nemesfémbánya a világon – azonban lehetőséget adott a kutatóknak a felfedezések folytatására.
A 2013-as felfedezés valóban felforgatta a korábbi feltételezéseinket azzal kapcsolatban, hogy mennyi idős lehet az áramló víz, ezért arra késztetett minket, hogy tovább kutassunk – mondta Barbara Sherwood Lollar, a Torontói Egyetem geokémikusa korábban, amit a ScienceAlert online tudományos portál idéz. – Emiatt kihasználtuk azt a tényt, hogy a bánya segítségével egyre mélyebben kutathatunk és mélyebbre merülhetünk.

Az érintett bánya a világ egyik legmélyebb olyan lelőhelye, ahonnan cinket, rezet és ezüstöt nyernek kiForrás: Science Photo Library/WLADIMIR BULGAR/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Wladimir Bulgar/Science Photo Li

A csapat nem tévedett: nagyjából 500 méterrel lejjebb még ősibb víztömeget találtak. Sherwood Lollar szerint ráadásul sokkal több víz van benne, mint amire számítottak. Ahogy fogalmazott, a talajvíz általában rendkívül lassan folyik a felszíni vizekhez képest, ez évente lehet akár 1 méter is. Ám ha a bányában fúrt furatokkal csapolják meg, percenként körülbelül 2 literes sebességgel tud áramlani.
Ebben az ősi talajvízben oldott gázok - köztük a hélium, a neon, az argon és a xenon - elemzésével a kutatók legalább 2 milliárd évesre becsülték, amivel a Föld legrégebbi, ismert viztömegének nyilvánították. Az eredményeket 2016 decemberében mutatták be az American Geophysical Union őszi találkozóján, San Franciscóban.

Az azóta eltelt időben azonban a tudósok tovább vizsgálták a jelenséget. A mélységben talált víz szulfáttartalmának elemzése érdekeset mutatott. Kiderült, hogy a szulfát a víz és a kőzet közötti kémiai reakció eredményeként helyben jött létre, és nem a felszíni vizek által a föld alá szállított szulfátról van szó.

Egy kanadai bánya mélyén találták meg a világ legidősebb víztömegétForrás: Wikimedia Commons

Ez a szakemberek szerint azt jelentheti, hogy ezekben az ősi, a felszíntől elzárt víztömegekben a geokémiai viszonyok önmagukban elegendőek lehetnek a mikrobiális élet fenntartásához.
Ha a geológiai folyamatok természetes úton állandó energiaforrást tudnak biztosítani ezekben a kőzetekben, a modern földi felszín alatti bioszféra mind szélességében, mind mélységében jelentősen kibővülhet – mutatott rá Long Li, az Alberta Egyetem kutatója. – Magas a „wow" faktor.

Hozzátette: tekintve, hogy egymilliárd éves kőzetek teszik ki a Föld kontinentális kérgének mintegy felét, ez nem csak azt jelenti, hogy

a Föld potenciálisan lakható területei sokkal nagyobbak lehetnek, hanem, hogy a bolygók lakhatósága is valóságosabb lehet, mint azt a tudósok korábban gondolták.

Sherwood Lollar szerint ha ez működik a Föld ősi kőzeteinél, akkor a hasonló folyamatok lakhatóvá tehetik a marsi felszínt is. Ennek bizonyításához azonban még újabb kutatásokra van szükség.