A megalodon őscápa még hatalmasabb lehetett, mint gondoltuk

This handout picture released by Metazoa Studio on November 25, 2020, shows an artist's impression of the prehistoric shark Otodus megalodon. - The largest sharks ever to have roamed the oceans parked their young in shallow, warm-water nurseries where food was abundant and predators scarce until they could assume their title as kings and queens of the sea. But the reliance of Megalodon on nurseries may have contributed to the end of their 20-million-year reign, according to the research. Otodus megalodon -- sometimes classified as a Carcharocles megalodon -- took 25 years to become an adult -- "an extremely delayed sexual maturity", the authors said in the research paper. (Photo by Hugo SALAIS / METAZOA STUDIO / AFP) / RESTRICTED TO EDITORIAL USE - MANDATORY CREDIT "AFP PHOTO / METAZOA STUDIO / HUGO SALAIS " - NO MARKETING - NO ADVERTISING CAMPAIGNS - DISTRIBUTED AS A SERVICE TO CLIENTS

Az egykor élt őscápa, a Carcharocles megalodon méretét  igencsak nehézmegbecsülni, ám egy új vizsgálat azt mutatja, hogy a plocén kor végén, vagy a paleisztocén elején kihalt faj még annál is nagyobb lehetett, mint azt a tudósok korábban feltételezték A legújabb becslések szerint a teljes testhossza elérhette akár a 20 métert is. Korábbi vizsgálatok a megtalált maradványokból arra következtettek, hogy a megalodon legnagyobb példányai körülbelül 14,2–16 méter hosszúak lehettek, azonban az átlagos méretű cápák ennél  kisebbek volt. Most azonban úgy tűnik, hogy tévedtek.

A korábbi egyenletek nem adtak pontos választ

A felülvizsgált becslés a C. megalodon fogainak szélességén alapuló új egyenlet eredménye amely meglepő módon, egy középiskolai órán keletkezett. Victor Perez paleontológus egy matematikai gyakorlatot végzett a diákokkal, amelynek során

valódi megalodontól származó, háromdimenzióban kinyomtatott fosszilis fogakról készített másolatokat használtak.

A tanulók a fogmagasság alapján gyakran alkalmazott egyenleteket használtak a cápa méretének becsléséhez. Valami azonban nem egyezett, mert a hallgatók számításai 12 és 45 méter között mozogtak ugyanarra a cápára, az állkapocs elejétől mért távolság alapján.

Egy méretes megalodon fog, az állat felső állkapcsából Forrás: Wikimedia Commons

Körbejártam, és ellenőriztem a számításokat, mert arra gyanakodtam, hogy talán nem a megfelelő egyenletet használták

– nyilatkozta Perez, a Floridai Természettudományi Múzeum, és a Calvert Tengeri Múzeum munkatársa a ScienceAlert online tudományos portálnak. – Nagyon gyorsan kiderült, hogy a diákok nem hibáztak; egyszerűen az egyenletek nem voltak annyira pontosak, mint ahogy azt korábban hittük.

A megalodon méretét összehasonlító ábra. Leaglul zölddel jelölve a mai legnagyobb húsevő cápa a nagy fehér látható, felette a legnagyobb recens hal, a plankton-szűrögető cetcápa, pirossal egy átlagos, szürkével pedig az átlagnál nagyobb megalodon Forrás: Wikimedia Commons/WHOI

Bár az egyenleteket a tudósok 2002 óta széles körben használják, az osztálytermi gyakorlat rávilágított, hogy azok változó méretű becsléseket eredményezhetnek egyetlen cápára, attól függően, hogy a vizsgálat során éppen melyik fogat mérik.

Új modellt dolgoztak ki

Több mint egy évszázada a tudósok már megpróbálták kiszámítani a megalodon vagy más néven óriásfogú cápa ( Carcharocles, vagy Otodus megalodon) méretét, ám az óceánokat 23-3,6 millió évvel ezelőtt uraló, félelmetes ragadozó kevéske, ismert maradványát megkövesedett fogak és néhány ritka csigolya jelenti.

A többi cápához hasonlóan a megalodon csontváza – beleértve az állkapcsát is – porcból állt, amely az állat elpusztulása után gyorsan lebomlott.

Méretét tekintve az élő cápák fogaihoz képest „óriásfogú" hal körülbelül 23–3,6 millió évvel ezelőtt élt Forrás: AFP/Hugo Salais

A fogzománc azonban nagyon jól megőrződött

– magyarázta Perez, aki új eredményeit a Palaeontologia Electronica tudományos szaklapban publikálta. – Valószínűleg ez a legstabilabb dolog az élő organizmusokban, így az óriásfogú cápáknak is számos nyomát lelhetjük fel az ősmaradvány rekordban.

Perez és Ronny Maik Leder, a német Természettudományi Múzeum paleontológus munkatársa egy új egyenletkészletet, és modellt dolgozott ki az állkapocs szélességének becslésére, a fog és az állkapocs szélessége közötti kapcsolat alapján.

Egy átlagos méretű megalodon fog az emberi tenyérrel összehasonlítva Forrás: Elter Tamás

Ezeket alkalmazták a Florida Múzeum gyűjteményében lévő megalodon fogakra, valamint számos más cápafaj fogazatára.

Az új egyenlet végül megadta a kutatóknak a pontosított hosszúság-becslést, valamint egy új eszközt az óriásfogú cápa méretének megbecsléséhez, egyetlen fog alapján.

Még mindig nem tökéletes az egyenlet

A szakemberek összesen tizenegy cápa fosszilis fogainak sorozatát elemezték, amelyek öt fajt képviselnek, köztük a megalodont, közeli rokonait és a modern nagy fehér cápákat.

A megalodon tudományos rekonstrukciója Forrás: Wikimedia Commons/Museum of Evolution/Sergiodlarosa

Ennek a módszernek az egyszerű szépsége talán túl nyilvánvaló volt ahhoz, hogy korábban is lássuk; pedig ez a modellünk sokkal stabilabbnak bizonyult, mint a korábbi megközelítések

– magyarázta Leder. – Ez csodálatos példája annak, hogy miért olyan fontos az amatőr illetve a hobbi paleontológusokkal való együttműködés.

Minden idők leghatalmasabb húsevő cápája, a megalodon a miocén kor meleg, sekély, trópusi-szubtrópusi tengereiben élt Forrás: Imgur

Az egyenlet a tudósok szerint azonban még mindig nem tökéletes. Perez arra figyelmeztetett, hogy mivel az egyes cápák mérete eltér egymástól, a módszernek még mindig több hibatartománya lehet, ha azt a legnagyobb egyedekre alkalmazzák. Továbbá az sem világos, hogy milyen széles volt a megalodon állkapcsa, amit pusztán a fogak alapján nehéz megállapítani; ráadásul

egyes cápafajoknál a fogak között hézagok vannak, míg más fajok fogai átfedik egymást.

Az új kutatás mindenesetre talán közelebb viszi a tudományt a félelmetes, ősi ragadozó valódi méreteinek felméréséhez. A Carcharocles vagy Otodus megalodon a valaha élt legnagyobb húsevő cápa volt, a paleocén időszakban ( 65 és 55 millió év között) megjelent első lamnoid óriásfogó cápa, az Otodus obliquus leszármazottja.

A korai eocén Otodus obliquus - az első óriásfogú cápa - valamin egy felnőtt ember méretét összehasonlító ábra Forrás: Wikimedia Commons/

A C. megalodon a miocén időszak legelején, hozzávetőleg 23 millió éve bukkant fel a kor melegvizes tengereiben. A C. megalodon világszerte elterjedt fajnak számított , a fogmaradványai Észak-Amerika, Európa, Ázsia, Afrika és Ausztrália miocén korú tengeri üledékeiből is előkerültek. A megalodon a Kárpát-medencét egykor elborító sekély, szubtrópusi Bádeni-tengerben szintén honos volt, fogmaradványai többek között Mátraszőlősről, vagy a Pécs melletti Danicz-pusztáról is előkerültek.

A ma élő nagy fehér cápa valamint a megalodon méretét összehasonlító rekonstrukció Forrás: Ancient Sharks

A megalodon utolsó példányai a pleisztocén időszakban (2,6 millió és 12 ezer év között) tűnhettek el a világtengerből, a hatalmas tengeri ragadozó kihalásának pontos okai nem ismertek.