Elevenszülés közben, a már világra hozott utódjaival együtt őrzött meg egy 99 millió évvel ezelőtt élt szárazföldi csigát egy mianmari borostyánkő - közölte egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport, amely szerint soha ezelőtt nem fedeztek még fel ilyen leletet.

A megkövesedett gyantában jól látható a nőstény teljesen kifejlett csigaháza, mályvacukorszerű teste és öt apró utódja. Mintha csak érezné a vesztüket jelentő gyantacsepp érkezését, az anyaállat tapogatói látszólag "vörös riadót" jelezve nyúlnak a magasba - írja az einnews.com.

A svájci, német és kínai szakemberekből álló kutatócsoport a Gondwana Research című folyóiratban számolt be a felfedezésről. A borostyánkőről készített nagyfelbontású képek és mikro-CT felvételek alapján a kutatók egy eddig ismeretlen fosszilis fajként (Cretatortulosa gignens) azonosították a csigát.

Noha az elevenszülés gyakori más állatcsoportoknál és néhány szárazföldi, valamint édesvízi csigánál is, a legtöbb csigafaj petéket rak.

Forrás: Tingting Yu

A Cyclophoroidea nemzetségbe tartozó mai rokonaihoz hasonlóan a Cretatortulosa is nagy valószínűséggel igyekezett minél észrevétlenebb maradni a ragadozókkal teli trópusi erdőkben a kréta időszak derekán.

A szakemberek szerint az anyacsiga feltehetőleg a lehető leghosszabb ideig óvta utódjait a különböző fenyegetésektől. Egyszerre csupán kis számú és kis méretű utód jött a világra, az egyedszintű túlélési esélyek javítása és a táplálékforrások elérhetősége miatt.

A most felfedezett borostyánkő nagyjából 80 millió évvel korábbról származik, mint a szárazföldi csigák elevenszüléséről tanúskodó eddigi legrégebbi ismert lelet.

(Einnews.com/MTI)