A régészek a közelmúltban fedezték fel Izrael eddigi, legrégebbről ismert pecsétnyomóját; egy olyan eszközt, amely egy lágy anyagra, például agyagra vagy viaszra tudott bélyegezni egy mintázatot. A különös tárgy története egészen hétezer évre nyúlik vissza, és egy új tanulmány szerint valószínűleg a kereskedelmi tevékenység igazolásainak pecsételésére és aláírására, valamint a raktárak zárva tartásának céljából használhatták.

A kutatócsoport az izraeli Beit She'an-völgyben, a Tel Tsaf ősi falujában végzett ásatások során fedezte fel a pecsétet. Ám míg az ehhez hasonló tárgyak többsége csak agyagdarab volt mindenféle nyom nélkül, az itt talált leletet két különálló geometriai alakzatú benyomás díszített. A régészek alapos elemzésnek vetették alá, amely után ezt a tárgyat a régióban ismert, legrégebbi pecsétlenyomatként azonosították.A kutatók szerint az egykori emberek ilyen pecséteket, vagy más néven bullákat, a levelek aláírására és azok lepecsételésére használták, hogy megakadályozzák, hogy kívülállók olvassák el őket. Emellett a különböző szállítmányok megjelölésére és annak jelzésére is alkalmazták, amikor a gabonatárolók vagy istállók nem voltak látogathatók. A levelekhez hasonlóan nyilvánvalóvá vált, ha valaki a tiltott helyiségbe belépett, hiszen a a pecsételt anyag elszakadt.

Ezt a különös pecsétnyomót találták a régészek Izraelben, amely legalább hétezer évesForrás: Vladimir Nichen

Ma is hasonló típusú pecséteket, korszerűbb nevén plombát alkalmaznak a manipuláció és a lopás megelőzésére – mondta Yosef Garfinkel, a jeruzsálemi Héber Egyetem professzora a LiveScience online tudományos portálnak. – Most kiderült, hogy ezt a technikát már hétezer évvel ezelőtt is alkalmazták a földtulajdonosok és a helyi ügyintézők, hogy megvédjék a vagyonukat.

A hétezer éves tárgy a környék száraz éghajlatának köszönhetően kitűnő állapotban maradt fenn. A mérete körülbelül egy centiméteres és két, különböző bélyegző lenyomatot láthatunk rajta. Ez utóbbi a szakemberek szerint arra utal, hogy

a pecsétet olyan kereskedelmi tevékenység során használhatták, amely legalább két embert érintett.

Tel Tsaf falu, az izraeli Izrael Beit She'an-völgyébenForrás: Boaz Garfinkel

Az agyag elemzése alapján a tudósok arra jutottak, hogy a tárgyat valószínűleg nem a Beit She'an-völgyben, hanem legalább tíz kilométerrel távolabb készíthették. A kutatók szerint a helyszínen gazdag emberek élhettek, akik nagy anyagraktárakat építettek, míg más leletek arra is utalnak, hogy a környéken élők kölcsönhatásba léptek más, távoli népekkel.
Ezen a helyen bizonyítékunk van a mezopotámiai, török, egyiptomi és kaukázusi népekkel való kapcsolatfelvételre, amely magában foglal egy Európát és Ázsiát átívelő régiót – áll Garfinkel közleményében. – A Közel-Keleten sehol nincs olyan őskori hely, amely olyan bizonyítékokat tárna fel az egzotikus tárgyak olyan távolsági kereskedelméről, mint amit ezen a helyszínen találtunk.

A kutatók eredményeiket a Levant tudományos folyóiratban publikálták.