A Naprendszer legnagyobb bolygója, a Jupiter körül kisebb-nagyobb holdak egész légiója kering. Az óriásbolygó négy legnagyobb holdját a távcsöves csillagászati megfigyelések atyja, Galileo Galilei fedezte fel, még 1610-ben. Az űrszondás vizsgálatok tárták csak fel, hogy a négy nagy Jupiter-hold, a Ganymedes, az Io, az Europa és a Callisto önmagukban is roppant érdekes, különleges világoknak számítanak. Egy frissen publikált tanulmány számítógépes modellezés alapján arra az eredményre jutott, hogy az Europa kőzetköpenye elég forró ahhoz, hogy olvadt állapotban legyen, „muníciót" szolgáltatva a tenger alatti vulkanizmushoz.

Ez lehet a Naprendszer legmélyebb óceánja

Az Europa egyike a négy úgynevezett Galilei-holdnak, amelyeket a híres itáliai csillagász még 1610 januárjában fedezett fel. Méretét tekintve az Europa a negyedik legnagyobb Jupiter-hold, nagyobb, mint a Pluto vagy az Erisz törpebolygó. Amíg anyabolygója, a Jupiter egy gázóriás, addig az Europa a Naprendszer legbelső bolygólyához, a Merkúrhoz hasonló kőzetbolygó, amelyet más Föld-típusú bolygókhoz hasonlóan szilikátos kőzetek építenek fel.

A  Jupiter a Naprendszer  legnagyobb bolygója, amelynek 1314-szer  nagyobb a tömege a FöldénélForrás: NASA/JPL

A vasmaggal rendelkező hold egyik legérdekesebb tulajdonsága,

hogy a felszínét borító jégpáncél alatt egy átlagosan 90 kilométer mély óceán rejtőzhet.

( Összehasonlításként: a földi világóceán átlagmélysége 4 kilométer körüli, legmélyebb pontja, a Mariana-árokban található Challenger- szakadék pedig 11 034 méter.) A holdat teljesen beborító, vízjégből álló páncél miatt az Európának különösen erős az albedója, vagyis a fényvisszaverő képessége.

Az Europa a Galilei-űrszonda felvételén. A hold felszínét vastag jégpáncél borítjaForrás: NASA/JPL/DLR

Annak ellenére, hogy a hold felszínén rendkívül barátságtalan hideg, még  az egyenlítői  övezetben is csak - 160 fok körüli hőmérséklet uralkodik, a jégpáncél alatti óceán mélyén létezhetnek „forró pontok", elsősorban az Europa észak és déli pólusa környékén – állítja a Geophysical Research Letters tudományos szaklapban megjelent friss tanulmány, amit a Phys.org idéz.

Földi értelemben is kellemesen meleg lehet a víz a forró pontok közelében

Az új kutatás kiemeli, hogy az Europa belsejében elegendő hő termelődik a tenger alatti vulkanizmushoz. A számítógépes modellek azt mutatják, hogy a vastag jégpáncél alatt tekintélyes méretű folyékony vízből álló óceán rejtőzhet.

(A Hubble-űrtávcső segítségével 2013-ban erőteljes vízpára kilövellést figyeltek meg a hold déli pólusánál, ami szintén a 12-15 kilométer vastag jégpáncél alatti folyékony vízre, valamint a közeli Jupiter gravitációja keltette erős árapály-jelenségre utal. )

Az Europa felszínének művészi ábrázolásaForrás: Afp

A Naprendszeren belül már önmagában is különlegességnek számít a földi hidroszférán kívüli nagy tömegű folyékony víz jelenléte, de ami az Europa jege alatti óceánt még izgalmasabbá teszi,

hogy az aljzatán létezhet a tengeralatti vulkanizmus, ami úgynevezett forró pontokat hozhat létre.

Az elvégzett modellszámítások szerint a hold szilikátos köpenye elég forró lehet ahhoz, hogy képlékeny állapotban legyen, ami a vulkanizmus egyik alapfeltétele.

Az Europa hold metszetének rajza. Bal oldalt vékonyabb, jobb oldalt vastagabb jégtakaróval ábrázolják az égitestet. Az óceáni aljzaton hidrotermális kürtők láthatókForrás: NASA/JPL/Michael Carroll

A legtöbb hő a pólusok környékén keletkezik, ami arra utal, hogy a jégbezárt óceán e területein aktív vulkánok működnek a mélyben. A hold felszínén uralkodó – 160,  – 220 Celsius fokos dermesztő hideghez képest,

az óceán enyhén sós folyékony víztömege, már igen „kellemes" 0 Celsius fok körüli hőmérsékletű lehet,

de a vulkanizmusssal érintett területeken a kürtőktől bizonyos távolságra földi értelemben is „élvezhető" hőmérsékletű lehet a víz.

Nagy várakozás előzi meg a Clipper misszióját

Mindez felerősíti az Europa óceánjában lehetségesnek tartott alsóbbrendű élettel kapcsolatos találgatásokat. A tervek szerint az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA 2024-ben indítja el a Clipper űrszondát, amely 2030-ban több alkalommal is egészen közel fog elrepülni az Europa mellett. Az űrszonda részletesen fel fogja térképezni az Europa felszínét, valamint a hold gravitációs és mágneses mezejét.

A Clipper űrszonda az Europa felett (művészi illusztráció)Forrás: NASA/JPL-Caltech

Ezek a mérések, különösen a mágneses és gravitációs anomáliák kimutatása

megerősíthetik az Europa óceánjának mélyén zajló vulkanizmus tényét.

Noha a Clipper űrszondának nem az lesz a fő feladata, hogy esetleges életnyomok után kutasson az Európán, de a hold minden eddiginél alaposabb feltérképezése megerősítheti (vagy gyengítheti) a Jupiter-holdon létező alsóbbrendű életformákkal kapcsolatos feltételezéseket. Az asztrobiológusok mindenesetre nagy várakozással tekintenek a Clipper missziója elé.