Az 500. élődonoros veseátültetést a Transzplantációs és Sebészeti Klinikán a koronavírus-járvány harmadik hullámának tetőzése idején, 2021. március 16-án egy 49 éves férfin hajtották végre, akinek az élettársa ajánlotta fel a szervet. A műtétre az ún. nefrózis szindróma következtében volt szükség, ilyenkor ugyanis a vesehajszálerek áteresztőképességének károsodása miatt a normális körülmények között csak a vérben megtalálható fehérjék a vizeletbe szivárognak, ezáltal pedig nő a fertőzések kialakulására való hajlam és a trombózis létrejöttének kockázata is.
A beavatkozás jól sikerült, a beteg szervezete befogadta az új vesét,
a nő négynapos egészségügyi ellátást követően, a férfi 13 napos lábadozás után térhetett haza otthonába.
Vesebetegségek miatt egyre több beteg szorul dialízisre, illetve vár átlagosan akár 2-3 évet is egy új szervre. A várakozási idő élő donáció esetén néhány hónapra rövidülhet. Évente átlagosan 120-130 cadaver (nem élődonoros) és 25-30 élődonoros veseátültetést végzünk a klinikán. Az alacsony szövődményrátának köszönhetően az élődonáció népszerű eljárás a vesetranszplantációra várók között
– ismerteti dr. Kóbori László egyetemi tanár. A Transzplantációs és Sebészeti Klinika igazgatója hozzáteszi, éppen ezért az élődonoros veseátültetések száma folyamatosan emelkedik és fejlődik, a szervkivételt ma már laparoszkópiával végzik, ami gyorsabb felépülést eredményez az adományozó esetében. 2018-ban 133 cadaver és 30 élődonoros veseátültetés valósult meg a klinikán, ez a szám 2019-ben 153 és 23 volt. 2020-ban a járványhelyzet miatt a nem élődonoros műtétek száma némiképp csökkent (116), az élődonoros műtétek száma viszont eggyel nőtt (24). Idén június 7-ig összesen 64 veseátültetést végeztek, ebből 9 volt élő donortól származó szerv – számolt be az igazgató.
A sikeres élődonoros beavatkozás mintegy száz orvos és szakdolgozó team munkájának eredménye a donorkivizsgálást végző belgyógyászoktól és nefrológusoktól, a radiológusokon, altatóorvosokon és infektológusokon át a sebészekig, beleértve a jól képzett szakápolókat és további egészségügyi dolgozókat.
Statisztikai adatok igazolják, hogy az élődonációval a szervadományozók életminősége nem sérül, éppen a rendszeres szűrővizsgálatokon való részvételnek köszönhetően tovább élnek - írják a közleményben.