A cél felébreszteni a nemzeti öntudatot

"Az emlékhelyek legfontosabb feladata a birtokukban lévő tudás átadása a fiataloknak, ezzel is hozzájárulva a hazaszeretet, a nemzeti büszkeség növeléséhez" - fogalmazott Harrach Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke. Mint kiemelte, idén azért a mohácsi nemzeti emlékhely érdemelte ki az év emlékhelye díjat, mert munkatársai példaértékű módon, komoly szakmai munkával készülnek a jubileumi évvel, a mohácsi csata 500. évfordulójára, ami 2026-ban esedékes.

A mohácsi csata évfordulóján tartott megemlékezés  2020 augusztus 29-énFotó: Polyák Attila - Origo

A díjat Harrach Péter és Móczár Gábor, a NÖRI főigazgatója adta át Závodszky Szabolcsnak, a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatójának. Móczár Gábor elmondta:

a zsűri egyhangú döntéssel választotta a mohácsi nemzeti emlékhelyet,

amely 21. századi eszközökkel dolgozik a feltárásokon, emellett e rendkívüli esemény előkészítésébe bevonják az érdeklődőket.

A Mohácsi Nemzeti Emlékpark területén lévő egyik tömegsír feltárásaFotó: Polyák Attila - Origo

"A NÖRI célja, hogy felébressze az emberekben a nemzeti öntudatot és a nemzeti érzéseket, ezért is teszi élőbbé és intenzívebbé az emlékhelyek közötti kapcsolattartást és együttműködést. A tavaly alapított év emlékhelye díjjal azt értékeljük, hogy az emlékhelyek mennyire használják ki a státuszukban rejlő lehetőségeket, miként tudják megszólítani a következő nemzedéket" - fejtette ki Móczár Gábor. Hozzátette: az emlékezetpedagógiai program kidolgozásával elsősorban a középiskolásokat kívánják megszólítani a 21 nemzeti és 55 történelmi emlékhellyel közösen.

Ez volt a késői középkor legnagyobb csatája

A Mohácsi Nemzeti Emlékhelyet 1976-ban nyitották meg Sátorhely határában, ott, ahol a Pap Norbert és Fodor Pál professzorok vezette legújabb komplex csatatérfeltárás szerint az 1526. augusztus 29-én délután lezajlott ütközet centruma lehetett. A park területén tárták fel még korábban azokat a tömegsírokat, amelyek hozzávetőleg 1700, a mohácsi csatában elesett katona sírhelye.

Pap Norbert professzor, a jelenleg is zajló feltárás egyik vezetője a Mohácsi Nemzeti EmlékhelyenFotó: Polyák Attila - Origo

Az 1526. augusztus 29-én nagyjából délután három óra körül elkezdődött összecsapásban II. Lajos magyar király mintegy 25 ezer főből álló serege ütközött meg I. Szulejmán oszmán szultán és iszlám kalifa 65-80 ezer főre tehető, jelentős túlerőben lévő hadseregével.

Az ütközetet a királyi sereg nehézlovassági rohama indította el a szárnyakról, amelynek elsöprő ereje meglepte a felvonulását még teljesen be sem fejezett iszlám hadat.

A mohácsi győztes, I. (Kanúni) Szulejmán oszmán szultán, és az iszlám kalifájaForrás: Wikimedia Commons

A nehézlovasság támadása nyomán felbomlott az első vonalban álló török hadrend, és az oszmán harcosok menekülni kezdtek. Az egykorú leírások szerint a csata centrumának közelében húzódó „domb", vagyis emelkedő előtt azonban a janicsárok heves puskatüze valamint Ibrahim pasa nagyvezír időközben beérkezett, és a csatába beavatkozó hadteste szétzilálta a királyi lovasságot,

amely kénytelen volt meghátrálni a hatalmas túlerő elől.

A török lovasság az időközben előrenyomult magyar királyi gyalogságot teljesen bekerítette, és öldöklő kézitusában lemészárolta az elszánt kétségbeeséssel védekező keresztény katonákat.

A mohácsi csata Than Mór romantikus festményénForrás: Wikimedia Commons/Than Mór

II. Lajos királyt igyekeztek kimenteni a csatatérről, ám az uralkodó a legnagyobb valószínűség szerint az időközben kitört heves zivatar, valamint az előző hetek esőzései miatt megáradt Duna egyik mellékágába veszve hősi halált halt.

A csatában a királyon kívül meghalt Tomori Pál kalocsai érsek és Szapolyai György fővezér is,

továbbá az esztergomi érsek, valamint számos más püspök és zászlósúr.

II. Lajos holttestének megtalálása, Székely Bertalan híres festményénForrás: Wikimedia Commons/Székely bertalan

A királyi sereg vesztesége becslések szerint megközelíthette a 15 ezer főt, de az oszmán had is – jelentős túlereje ellenére – tízezres nagyságrendű veszteséget szenvedett el az elszántan küzdő keresztény katonák fegyvereitől. A csatatér feltárása jelenleg is folyik, amit a mohácsi ütközet 500. évfordulójára terveznek befejezni.