Így használhatták őseink a fényforrásokat a barlangokban

barlang, fény, fáklya
A kutatók a fáklyákat is megvizsgálták
Vágólapra másolva!
Több tízezer évvel ezelőtt az emberek barlangokban éltek és egészen más módon, mint ahogy ma a mindennapjaink telnek. Lehet, hogy nem rendelkeznek modern zseblámpákkal, de ez nem jelenti azt, hogy teljes sötétségben éltek. Egy új kutatás erre a kérdésre kereste a válaszokat.
Vágólapra másolva!

Nyolc különböző eszközzel szerelkeztek fel

Hogy megpróbáljon többet megtudni az ősi barlanglakók életről, köztük a szikla festészetükről és a közösségi életükről, egy kutatócsoport három ősi világítási technikát hozott létre: fáklyákat, zsírlámpákat és tűzrakó helyeket. Ahogy arra a tudósok rámutattak:

a körülbelül 50 ezer évvel ezelőtt kezdődött a felső paleolit időszakban mindhármat használták.

A szakemberekből álló csapat ezt követően a gyakorlatban is kipróbálta ezeket a fényeket a spanyolországi Isuntza 1-es barlang belsejében.

Különböző fényforrásokat használhattak a barlangokban Forrás: Pinterest

– írták a kutatók a PLOS One tudományos szaklapban megjelent tanulmányukban. – A fény fényerőssége, hatássugara, sugárzási típusa és színhőmérséklete meghatározza a környezet és az emberi felhasználás érzékelését.

A kutatók nyolc különböző, a régészeti leletek mintájára készült világító eszközzel szerelték fel magukat: öt borostyánból, borókából, tölgyből, nyírból és fenyőből készült gyertyával, két állati zsírt égető kőlámpával (amelyhez tehén és szarvas csontvelőt használtak), valamint egy kicsi, statikus tűzrakóval, amihez tölgyet és borókafát alkalmaztak.

A barlanghálózatban – két szélesebb, nyitott térben és egy alagútban – belül méréseket végeztek, beleértve az egyes fényforrások fényerejét, azok tartósságát és az általuk generált hőmérsékletet.

Előnyöket és hátrányokat is szimuláltak

A fapálcákból készült fáklyák a felfedezéshez és a mozgáshoz szolgáltak a legjobban: meglehetősen hosszú élettartamúak (átlagosan 41 percnél aludtak ki), fényt vetítettek minden irányba (majdnem hat méterre), és könnyen meg lehet őket újra gyújtani, ha elalszanak. Ugyanakkor túl sok füsttel jártak.

A zsírlámpák akkor működtek a legjobban, amikor kisebb helyiségeket kellett huzamosabb ideig megvilágítani;

több mint egy órán át égtek számottevő füst nélkül, bár a fényük csak körülbelül fele annyira világította meg az utat, mint a fáklyák fénye.

A kutatók a fáklyákat is megvizsgálták Forrás: Pinterest

Ami a tűzrakó helyeket illeti, azokat 30 perc elteltével el kellett oltani a keletkezett füst mennyisége miatt, bár a mérések szerint 6,6 méteres távolságot világítottak meg.

– magyarázták a kutatók a tanulmányban, amit a ScienceAlert online tudományos portál idéz.

Hozzátették: a paleolit korabeli fényforrásokkal kapcsolatos kísérletek rámutatnak a barlangok emberi felhasználásának tervezésére ebben az időszakban, valamint hangsúlyozzák az ezzel kapcsolatos tanulmányok fontosságát.