Homo Neser-Ramla néven új előembercsoportot azonosítottak Izraelben talált csontmaradványok alapján a Tel-Aviv-i Egyetem és a Jeruzsálemi Héber Egyetem kutatói.

Megválaszolásra kerülhet a Neander-völgyiek eredete

A Ramla nevű város közelében folytatott ásatásokon talált csont- és koponyamaradványokból határozták meg az új ősi előemberfélét, amelyek több százezer évig éltek a térségben, és számos további terület felé szóródtak szét Spanyolországtól Kelet-Ázsiáig. A Science című tudományos folyóiratban két tanulmányt tettek közzé, amelyek egyike meghatározza a Neser-Ramla csoportot, a másik pedig a csontok körül talált anyagi kultúrával, kőeszközökkel foglalkozik.

A Homo Neser-Ramla előember fosszilis alsó állkapcsa és koponyadarabjaForrás: World Stock Market/Derek Black

A publikációk új megvilágításba helyezik az ember őstörténetét, és választ kínálnak több eddig feloldhatatlannak tűnő ellentmondásra. A Homo Neser-Ramla képviselői több korábbi lelet alapján már 400 000 évvel ezelőtt megjelenhettek a Közel-Keleten, és egészen 130 000 évvel ezelőttig nemcsak itt éltek, hanem más populációk forrásaként is szolgáltak.

Feltárt csontmaradványok a lelőhelyenForrás: AFP/-

Az izraeli szakemberek úgy vélik, hogy felfedezésük megválaszolja az Európában évezredek óta meghatározó emberi csoport, a Neander-völgyiek eredetének kérdéseit, és rávilágít az emberi fajok különböző csoportjai közötti genetikus átfedésekre.

A Würm-glaciális idején terjedt el a Cro-magnoni ember Európában, kiszorítva a Neander-völgyi embereketForrás: AFP/Jacques Beauchamp

A tanulmány szerint újra kell definiálni az elő- és ősemberi csoportokat, és az eddig sehová be nem sorolt leletek egy része is a "Neser-Ramla" csoportba tartozik.

A vándorlás tette lehetővé a modern emberi gének Európába jutását

A vizsgálat alapjául szolgáló csontokat körülbelül tíz évvel ezelőtt fedezték fel a Ben Gurion repülőtértől nem messze található Neser Ramla gyárkomplexum mellett egy új kőbánya építésekor. A mély ásatási üregben számos, az ősemberek által használt kovakövet, állatcsontot, valamint emberi csontokat, két koponyacsontot és két foggal egy szinte teljes állcsontot tártak fel.

Az ásatási helyszín, ahol a ritka maradványokat megtaláltákForrás: AFP/-

Ezek a csontok körülbelül 130 ezer évesek, s vizsgálatuk évekig tartott, amelynek során összehasonlították azokat az Izraelben és a világ más részein talált ősi emberi csontokkal.

Az antropológusok úgy vélik, hogy rábukkantak az évek óta keresett "hiányzó csoportra",

amelynek fennmaradt maradványait eddig a modern ember vagy a korai Neander-völgyi ember leletei közé sorolták. Eddig nem értették, hogy miként találhattak a több mint százezer évvel ezelőtt Európában élt Neander-völgyiek génjei között Homo sapiens géneket, miközben ez utóbbi csak 45 ezer évvel ezelőtt jelent meg Európában.

Egy korai előember, a Homo erectus arcrekonstrukciójaForrás: כ.אלון

A Homo Neser-Ramla és a Homo sapiensek közötti keveredés, és ezeknek az embereknek a vándorlása viszont lehetővé tette a modern emberi gének eljuttatását Európába.

Eddig azt sem értették, miként jelenhettek meg újra és újra Európában a Neander-völgyiek, miután többször is kipusztultak

a pleisztocén eljegesedési periódusok miatt. Az izraeli kutatók magyarázata szerint Neser-Ramla a Neander-völgyiek őshazája lehetett, és innen vándoroltak Európába, amikor az éghajlati viszonyok ezt megengedték.

Megvan a magyarázat a genetikai átfedésekre

Eddig az a klasszikus elképzelés uralkodott, miszerint Európában Neander-völgyiek, Afrikában pedig Homo sapiensek éltek, középen pedig vákuum keletkezett. De az új felfedezés megteremti a kapcsolatot a két korai embertípus között, és megmagyarázza a genetikai átfedéseket is.

Cro-magnoni emberek (Homo sapiens)  barlangi medvére támadnak a késői pleisztocén korban. A pattintott kőből, illetve csontból készített íjak és dárdák használata 60 ezer éves múltra tekinthet visszaForrás: Zdenek Burian

A tanulmányok szerint a térség különböző embercsoportjai hosszú ideig párhuzamosan léteztek egymás mellett egymás kiszorítása nélkül, sőt, az ásatás során felfedezett kovakőeszközök elemzéséből kiderült, hogy a Neser-Ramla és a Homo sapiens csoportok információt cseréltek a kovakövek megmunkálásáról.

A Neander-völgyiek a pleisztocén kor végén, nagyjából 35 ezer éve tűntek el végleg az élet színpadárólForrás: Flickr.com

Vagyis nemcsak genetikai, hanem közeli kulturális kapcsolatban is álltak egymással.

"200 ezer éve Homo sapiensek érkeztek a térségbe, ahol a Neser-Ramla-emberekkel találkoztak. Több tízezer éven át egymás mellett éltek, és kicserélték tudásukat" - elemezte a helyzetet a Háárec című lapnak a kutatást vezető Izrael Herskovics professzor.

A Homo sapiens fosszilis koponyája, mögötte pedig egy Neander-völgyi emberéForrás: AFP/Mandel Ngan

A 2010-2011-ben folytatott feltárásokon 12 méter mélyről kőeszközök kerültek elő, amelyek miatt a helyszínre hívták a régészeket, akik 60 ezer ősi kőeszközt és több ezer csontmaradványt találtak csodálatos épségben az agyagos talajban.

(Forrás: MTI)