A tudomány azt már tudni véli, hogy a tevéknek számos biológiai trükkjük van az állat szervezetébe bevitt folyadék minden cseppjének megtakarítása érdekében. Ezek között találjuk a lények nagy és bonyolult orrát: a teve orrnyílásait nagy, izmos orrlyukak védik, amelyeket akarata szerint tudja kinyitni és becsukni.
Az orr megrándításával az állat képes hűteni a beáradó levegőt, és így lerakódik a kilélegzett levegő nedvessége is.
Amikor rendelkezésre áll a víz, a tevék percek alatt több száz litert le tudnak nyelni, amelyet aztán csak lassan juttatnak a szervezetükbe, hogy elkerüljék az úgynevezett ozmotikus sokkot. Emellett a testhőmérsékletük 31 és 41 Celsius fok között ingadozik az izzadás csökkentése érdekében.
Amikor az ember szervezetében kevés a víz, a vesénk „sebességet vált", hogy megőrizze a lehető legtöbb nedvességet.
Ilyenkor a vese megpróbálja megőrizni a test folyadékkészletét, ezért visszaszorítja a vizelést. A tevék „szuperképességeit" most a szakemberek is megvizsgálták, akik eredményeiket a Communications Biology tudományos szaklapban publikálták.
A tevék teste a végletekig „eltolja" ezt a vízfelvételt, és olyan mértékben koncentrálja vizeletét, ahogy mi soha nem tudnánk kezelni. Egy korábbi tanulmányban a tudósok az arab tevék (Camelus dromedarius) veséjének sejtjeiben expresszálódó géneket vizsgálták, amely során egy kutatócsoport összehasonlította a dehidratált tevék és a nemrégiben vízzel teli tevék génjeit.
Több száz olyan gént és fehérjét azonosítottunk, amelyek mind a vesekéregben, mind a velőben jelentősen megváltoznak dehidratált és rehidratált állatokban a kontrollokhoz képest
– mondta Fernando Alvira Iraizoz, a Bristoli Egyetem állatfiziológusa a ScienceAlert online tudományos portálnak. – Úgy tűnt, hogy a dehidratált tevékben az expressziót megváltoztató gének közül számos részt vesz a vese sejtjeiben található, zsírtartalmú koleszterin elnyomásában.
Alvira Iraizoz és munkatársai a dehidratált állatokban megmérték a koleszterin mennyiségét a vese plazmamembránjában, és összehasonlították a kontrollállatokkal. Megállapították, hogy
a dehidratált tevék valóban kevesebb koleszterint hordoztak a vesesejtek membránjaiban, mint a hidratáltak.
Az ionok és a vízcsatornák sejtmembránon keresztül történő szállítását kódoló gének a dehidratált tevék vesesejtjeiben is jobban megmutatkoztak.
Ezek a megállapítások együttesen alátámasztják a csapat sejtését, miszerint a dehidratáció okozta koleszterin elnyomás teszi lehetővé, hogy a tevék több vizet tudjanak megtartani a veséjükben.
A koleszterin mennyiségének csökkenése a vesesejtek membránjában megkönnyítené az oldott anyagok és a víz mozgását a vese különböző szakaszain
– magyarázta Benjamin Gillard, a Bristoli Egyetem molekuláris neuroendokrinológusa. – Ez a folyamat szükséges a víz hatékony visszatartásához és a magas koncentrációjú vizelet előállításához, elkerülve ezzel a vízvesztést.
A gyorsan melegedő világban egyre fontosabb szerephez jutnak azok a haszonállatok, amelyek képesek elviselni a zord körülményeket.
Az arab teve már több millió embert szolgált a 3000 évvel ezelőtti háziasítása óta.
Az állatok biztosítják a tejet, a húst, a szállítást, és a menedéket a bolygó számos sivatagos részén.