Mintegy 500 millió évvel ezelőtt a Föld minden lénye az óceánokban élt, ám a tudósok keveset tudnak arról, hogy ezek az állatok és algák hogyan fejlődtek. Egy nemzetközi kutatócsoport szerint azonban egy, a kínai Kunming közelében újonnan felfedezett fosszilis lelőhely kulcsot adhat annak megértéséhez, hogy miként fektették le az élet alapjait ezek az organizmusok a szárazföldön és a tengeren egyaránt.

Rendkívüli kövületeket találtak

A Haiyan Lagerstätte nevű fosszilis lelőhely a korai gerincesek és más ritka, puha testű organizmusok kivételesen megőrzött területét jelöli, amelyek több mint 50 százaléka lárva- és a fiatalkori fejlődési szakaszában maradt. A mintegy 518 millió évvel ezelőtti kambriumi geológiai periódusból származik, és a kutatók eddig 2846 mintadarabot tudtak megvizsgálni.

A kutatók 118 fajt, köztük 17 új fajt azonosítottakForrás: Xianfeng Yang, Yunnan Key Laboratory for Palaeobiology, Yunnan University

Nagyon csodálatos ezeket a „fiatalokat" látni a fosszilis nyilvántartásban – mondta Julien Kimmig, a Penn State-i Föld- és Ásványtudományi Múzeum és Művészeti Galéria gyűjteményének vezetője a HeritageDaily online tudományos portálnak. – Az ilyen korú kövületeket alig látjuk, főleg a puha testű gerinctelenektől.

A kutatási helyszínen Xianfeng Yang, a kínai Yunnan Egyetem paleobiológusa és az általa vezetett kutatócsoport gyűjtötte össze a kövületeket.

Megmérték és lefényképezték a mintákat, majd Kimmig elemezte őket.

A Nature Ecology and Evolution tudományos folyóiratban publikált tanulmányban a tudósok 118 fajt, köztük 17 új fajt azonosítottak; ezek mind „rendkívüli kövületek" üledékes lerakódásai, amelyek kivételes állapotban őrződtek meg és amelyek némelyike lágy szöveteket is megőrzött.

Az állatok viselkedését is közelebbről tanulmányozhatják

A fajok közé tartoznak modern rovarok és rákfélék, férgek, trilobiták, algák, szivacsok és kora gerincesek ősei, amelyek állkapocs nélküli halakhoz kapcsolódnak. A kutatók találtak petéket és rengeteg ritka, korai fejlődési szakaszban lévő kövületet is, amelyek belső lágy szöveteik is láthatóak.
Annyira jó állapotban őrződtek meg, hogy soha nem látott testrészeket tárnak fel – mutatott rá Sara Kimmig, a Föld- és Környezetvédelmi Rendszerek Intézetének tudományos adjunktusa és a Penn State-i Környezeti Laboratóriumának igazgatója. – A lelőhely olyan részleteket őrzött meg, mint a szemek, és olyan funkciókat, amelyeket még soha nem láttunk, különösen ilyen korai üledékben.

A mára kihalt garnélaszerű rákféle fosszíliájaForrás: Xianfeng Yang, Yunnan Key Laboratory for Palaeobiology, Yunnan University

A kutatók a CT-vizsgálat segítségével rekonstruálták ezeket az állatokat, és az ősmaradványokból megfelelő mennyiségű információt nyerhetnek ki.
A fiatalkori kövületek bősége viszont arra enged következtetni, hogy lelőhely egyfajta „paleozoikumi óvoda" lehetett – magyarázta Sara Kimmig. – Talán a ragadozók elől szerettek volna biztonságos búvóhelyet találni, és emiatt itt szaporodhattak.

Hozzátette: lehet, hogy ezek a férgek, medúzák és poloskák kifejlesztettek valami kifinomult védőterületet, hogy felneveljék az utódokat. A szakemberek szerint azonban bárhogyan is történt, mindenképpen lenyűgöző, ahogy ezt a viselkedést párhuzamba állíthatjuk a modern állatokéval. A tudósok a tervek szerint ezt a gyűjteményt használhatják majd annak tanulmányozására, hogy hogyan fejlődtek ezek az ősi állatok a lárvától a kifejlett korig.Az ősmaradványok lehetővé teszik a kutatók számára azt is, hogy megvizsgálják, hogyan viselkedtek az állatok 500 millió évvel ezelőtt, amikor a világ valamivel melegebb volt, mint a mai, és azt használhatják fel például arra, hogy merre tart a világ az állatok viselkedése szempontjából melegebb környezetben.