Új mohafajt fedeztek fel az Antarktiszon

A moha főleg ott terem meg, ahol pingvinkolóniák élnek

Új mohafajt fedeztek fel az Antarktiszon indiai tudósok, öt évbe telt, amíg sikerült meghatározni a faj taxonómiai jellemzőit.

A pingvinek köszönheti a túlélést

A sarkkutató biológusok egy 2017-es expedíció során bukkantak az eddig ismeretlen növényre, és a tudósoknak öt évbe telt, míg megállapították, hogy egy eddig ismeretlen, új fajt találtak - írja a BBC hírportálja.

Antarktiszi éjszaka. A téli hónapokban akár - 70 Celsius fok alá is leeshet a hőmérséklet Forrás: Kenrick Turner

Eredményeikről a Journal of Asia-Pacific Biodiversity című tudományos lapban számoltak be. A Pandzsábi Központi Egyetem biológusai a Bryum bharatiensis nevet adták az új fajnak.

Bhárati a tanulás hindu istennője és India egyik antarktiszi kutatóállomásának neve is.

Az állomás közelében, a Déli-óceánra néző Larsemann-hegységben talált rá a sötétzöld növényre Felix Bast biológus, a kontinensre látogató 36. indiai expedíció tagja.

A különleges moha a Bryum bharatiensis tudományos fajnevet kapta Forrás: Times of India/Punjab University

A növényeknek a túléléshez nitrogénre, káliumra, foszforra, napfényre és vízre van szükségük. Az Antarktisznak csak egy százaléka jégmentes.

A nagy kérdés az volt, hogyan maradhat életben egy moha egy ilyen sziklás és jeges vidéken"

- mondta Bast. A tudósok megfigyelték, hogy ez a moha főként olyan területeken él, ahol nagy számban költenek pingvinek, a madarak ürüléke pedig nitrogént tartalmaz.

A moha főleg ott terem meg, ahol pingvinkolóniák élnek Forrás: Anadolu Agency/2019 Anadolu Agency/Ozge Elif Kizil

"A növények alapvetően pingvinürüléken élnek. Segítségükre van, hogy ezen az éghajlaton nem bomlik le a trágya" - emelte ki a kutató.

Kérdéses, hogyan élheti túl a rettenetes téli hónapokat

A szakértők továbbra sem értik azonban, hogy éli túl a növény a hat téli hónapot a vastag hóréteg alatt, napfény nélkül, amikor a hőmérséklet akár mínusz 76 Celsius-fokra is zuhanhat. Elméletük szerint a moha kiszárad, alvó, szinte magszerű állapotba kerül erre az időszakra, majd ismét kicsírázik, amikor szeptemberrel kezdetét veszi a nyár és ismét éri a napfény. A kiszáradt moha ekkor az olvadó hóból nyer vizet.

Télen kegyetlen körülmények uralkodnak az Antarktiszon Forrás: © Christian Åslund / Greenpeace/Christian Aslund/Greenpeace/Christian Åslund

A mintagyűjtést követően az indiai szakértők öt évet töltöttek a növény DNS-ének szekvenálásával és más növényekkel való összehasonlításával. Az Antarktiszon, a legszárazabb, leghidegebb és legszelesebb kontinensen

eddig több mint 100 mohafajt azonosítottak.

A kutatók a klímaváltozás aggasztó bizonyítékaként tekintenek az Antarktisz olvadó gleccsereire, a jégtakaróban gyakorivá váló szakadékokra, az olvadékvízből kialakuló tavakra és a kontinens zöldülésére.

Egy kelet-antarktiszi gleccser Forrás: Michael Studinger (2013)/Michael Studinger

"Sok olyan mérsékelt égövi növényfaj bukkan fel, melyek korábban nem tudtak volna megmaradni a fagyott kontinensen, most azonban a melegedés miatt sok helyütt megtalálhatók" - fogalmazott Bast.

(Forrás: MTI)