Járványkezelés, kutatás-fejlesztési és innovációs projektek, járványügyi rendszerek erősítése, az új koronavírussal kapcsolatos legújabb eredmények. Többek között ezekre fókuszált az Innovációs és Technológiai Minisztérium, amely a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjával együttműködésben szervezett konferenciát Pécsett.

Egyre pontosabb előrejelzések készülnek

Már meghaladta a kétszázat az elmúlt másfél évben a magyar kutatók által publikált, magas szintű tudományos közlemények száma az új koronavírus témájában, de a munka nem állhat meg. A konferencián elhangzott:

Magyarország időben észlelte és jelezte a második járványhullám elindulását, ami annak köszönhető, hogy példaértékű összefogás alakult ki az országban a tudósok között.

A szakemberek mintegy másfél éve egy emberként küzdenek a járvány ellen, az emberek egészsége érdekében.

Prof. Dr. Palkovics László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium minisztere a világjárvány hatásairól beszéltForrás: Csortos Szabolcs/PTE

Az új tudományos információkat folyamatosan beépítettük a modellezésbe, így egyre pontosabb predikciók készültek – mondta Prof. Dr. Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter a „Reakciók és tanulságok a tudományban" című előadásában, amellyel a pécsi konferenciát megnyitotta csütörtökön.

Kiemelte az Innovációs és Technológiai Minisztérium Járvány-matematikai és Epidemiológiai Projektjét, amelynek  a COVID-19 pandémia epidemiológiai elemzése a feladata,  továbbá a terjedés matematikai modellezése, előrejelzések készítése annak érdekében, hogy a döntéshozóknak támogatást nyújtson az adatvezérelt, bizonyítékokon alapuló döntéshozatalban.
A projekt hazánkban egyedülálló és innovatív kezdeményezés abban, mert többféle, speciális kompetenciájú szakember munkáját ötvözi – hangsúlyozta az innovációs és technológiai miniszter. – Multidiszciplináris csapatként páratlan tudáskombinációt volt képes létrehozni, és a járványügyi védekezés szolgálatába állítani.

Favipiravir tabletták (illusztráció)Forrás: Sputnik via AFP/Alexey Maishev

Beszélt emellett többek között a plazmaterápia hatékonyságáról, a kórházi kezeléseknél alkalmazott Favipiravir tablettával kapcsolatos tapasztalatokról, a hazai lélegeztetőgép-fejlesztésekről, valamint az egészségipari támogatási programokról. A szakember hangsúlyozta: Magyarország önellátóvá vált a védekezéshez szükséges eszközök jelentős részéből.

A hazai koronavírus kutatás legfontosabb irányai

A kutatók az egész napos, a COVID-dal kapcsolatos eredményekre fókuszáló konferencián hangsúlyozták: kemény időszak áll mögöttük, de tudják, hogy a munkájuknak még nincs vége, miközben az oltási kampányt mindenképpen folytatni kell.
A célunk a SARS-CoV-2 kórokozó jobb megismerése: a fertőzési és terjedési mechanizmus vizsgálatok, lehetséges prevenciós lépések felderítése, valamint hatékony gyógyszer és gyógymódok kifejlesztése – mutatott rá a koronavírus kutatásokkal kapcsolatos laboratóriumi eredmények kapcsán Prof. Dr. Jakab Ferenc virológus, a pécsi Szentágothai János Kutatóközpontban helyet kapott Nemzeti Virológiai Labor vezetője.

Jakab Ferenc professzor, az Országos Koronavírus-kutatócsoport vezetője soha nem látott országos és nemzetközi összefogásról beszéltForrás: Szentágothai János Kutatóközpont Virológiai Kutatócsoport/Lanszki Zsófia

A hazai koronavírus kutatás legfontosabb irányai között említette:

  • a gyógyszerek és gyógymódok fejlesztését (közte az újonnan szintetizált hatóanyagokat, a fellelhető „gyógyszer kincs" újrahasznosítását, az egyéb vegyületek, például monoklonális antitestek vizsgálatát);
  • az alapkutatást (a sejten belüli molekuláris fertőzési mechanizmusok, a vírus-sejt kapcsolatot, valamint a sejtek válaszának vizsgálatát a vírusfertőzésre);
  • a vírus nukleinsav vizsgálatokat és genetikai analíziseket (a vírus genetikai állományának feltérképezése, változások követése, terjedési dinamizmus vizsgálatok, hálózatelemzések), valamint
  • a vakcinafejlesztési törekvéseket.

Hozzávetőlegesen 450 ismert vagy újonnan szintetizált hatóanyag és egyéb vegyület, antitest tesztelése folyik a pécsi laborban, amiben több kutatóintézettel és kutatás-fejlesztési vállalattal dolgozunk együtt – mutatott rá dr. Jakab Ferenc. – A fellelhető „gyógyszer kincs" újrahasznosítása kiemelten fontos, mert azonnal klinikai vizsgálatba vonható.

Százszázalékosan hatékony megoldás egyelőre még nincs, és komoly klinikai vizsgálatok folynak országszerteForrás: MTI/Sóki Tamás

Elárulta azt is, az antivirális vizsgálatok során kiderítették, hogy az egyik leghatékonyabb vegyület az orrsprayben megtalálható azelasztin. Jakab professzor emlékezetetett: az országban elsőként (a világ első 10 országa között) megszekvenálták a vírus genomját egy teljesen új, általuk optimalizált módszerrel.Ahogy rámutatott, a hazai járványtani jelenségek utólagos megértése segít a főbb folyamatok feltárásában és a következő járványhullámok kezelésében.

Nemzetközivé teszik a kutatásokat

A szakemberek emlékeztettek rá, hogy amikor kitört az új koronavírus-járvány a világon, az emberiségnek semmiféle gyógyszere nem volt ellene. Jelenleg is folynak a kutatások és kísérletek, ám ezek közös jellemzője, hogy ezt valahol, valamikor embereken is ki kell próbálni. A hatóanyag emberen történő alkalmazására azonban csak szigorú előírások szerint lefolytatott laboratóriumi és állatkísérletek (preklinikai vizsgálatok) után kerülhet sor.

Az idén Széchenyi-díjjal kitüntetett Kovács L. Gábor laboratóriumi szakorvos, neuroendokrinológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának elnöke, egyetemi tanár a kutatóközpont egyik laborjábanForrás: MTI/Sóki Tamás

A COVID-19 világjárvány során klinikai vizsgálatok keretében lehetett csak a még nem engedélyezett COVID-ellenes gyógyszereket nagyobb embercsoportoknak, ingyenesen eljuttatni – vázolta Kovács L. Gábor, a Pécsi Tudományegyetem emeritus professzora előadásában, amelyben a koronavírus kutatásokkal kapcsolatos klinikai vizsgálatokat helyezte a fókuszba. – A tudományos cél itt másodlagossá válik.

A perspektívák kapcsán elmondta, hogy a „járványhullámok" lezajlása után ma már csökken a bevonható betegek száma, Kínában és hazánkban több vizsgálat emiatt hiúsult meg. Verseny indult az egyes országok között: hasonló vizsgálatok zajlanak szomszédos országokban anélkül, hogy azok tudnának egymásról.

Többféle hatóanyagot vizsgálnak jelenleg is a hazai kutatólaborokbanForrás: MTI/Sóki Tamás

A professzor elárulta, hogy a Pécsi Tudományegyetem is tagja az úgynevezett HECRIN Konzorciumnak (Hungarian European Clinical Research Infrastructure Network, egy nemzeti kutatási hálózat akadémiai indíttatású klinikai vizsgálatok támogatására), amely támogatást nyújt a magyar szakemberek által kezdeményezett klinikai kutatások nemzetközivé tételéhez, továbbá bevonja hazánkat más európai országok klinikai kutatásaiba.

A humán klinikai vizsgálatok eredményei jelentős hatással vannak a klinikai orvostudomány fejlődésére. Céljuk a gyógyszeres terápia fejlődése, egyre hatásosabb és biztonságosabb gyógyszerek kifejlesztése.