Az éghajlatváltozás napjainkra megnövelte a hurrikánok és más szélsőséges időjárási események gyakoriságát és súlyosságát, szerte a világon. De felbukkant egy kevésbé ismert fenyegetés is a közeli jövő láthatárán, ami súlyos pusztításokat okozhat az óceáni partvidékeken.

Már a következő évtizedben komoly károkat  okozhatnak a szökőárak

A part menti területeken akkor fordulhat elő szökőár, amikor az árapály szintje körülbelül 0,6 méterrel meghaladja az átlagos dagályszintet. Ilyenkor a víz kiáradhat a parti települések utcáira és elöntheti a csatornákat. Az Egyesült Államok Nemzeti Óceáni és Légkör Szervezetének (NOAA) adatai szerint 2019-ben több mint 600 ilyen áradás érte az ország óceáni partvidékeit.

A közeljövőben a globális tengerszint emelkedés és a Hold pályakilengése miatt szélsőségesebbé válhat a tengerjárásForrás: Science Learn

De egy új tanulmány, amelyet az amerikai űrkutatási szervezet, a NASA készített, arra figyelmeztet, hogy ezek a komoly károkat okozó árvizek a közeljövőben sokkal gyakoribbá válnak az Egyesült Államokban,

és már a 2030-as évektől kezdve legalább egy évtizeden át három-négyszer annyi szökőár várható,

mint amennyi korábban volt. A Nature Climate Change folyóiratban június 21-én megjelent tanulmány arra figyelmeztet, hogy ezek az extra szökőár-napok nem egyenletesen fognak eloszlani az év folyamán, hanem valószínűleg néhány hónapra fognak koncentrálódni.

A part menti településeknek egyre gyakrabban kell számolniuk a szökőárak pusztító hatásaivalForrás: USGS/Guy Reynolds

Azok a part menti területek, amelyek jelenleg havonta csak két-három áradással szembesülnek, hamarosan egy tucat, vagy annál is több szökőárra kell hogy felkészüljenek. Ezeknek a közeljövőben várható és hosszan tartó tengerparti árvíz-időszakoknak katasztrofális hatásai lehetnek, ha már most nem kezdik el a felkészülést - figyelmeztetnek a kutatók.

A Hold pályakilengése fel fogja erősíteni a dagályhullámokat

Ha havonta 10 vagy 15 alkalommal lesz áradás, annak komoly gazdasági és közegészségügyi hatásai lesznek – véli Phil Thompson, a tanulmány vezető szerzője, a Hawaii Egyetem adjunktusa. Az előre jelzett árvíznapok növekedését számos tényező befolyásolja.

Az egyik ilyen a globális tengerszint folyamatos emelkedése.

Az atmoszféra felmelegedése miatt évről-évre egyre több arktikus jég olvad el a nyári időszakban, ami miatt hatalmas mennyiségű olvadékvíz jut a világóceánba.

Grönlandi táj, olvadó jéggel. A felemelegedés miatt nyaranta egyre több olvadékvíz jut az óceánbaForrás: AFP/Hemis/Roy Philippe

A NOAA adatai szerint 1880-tól napjainkig átlagosan 21-24 centimétert emelkedett a világtenger szintje, és e növekedés harmada az elmúlt 25 évre esik. Ha marad a jelenlegi tendencia, úgy 2100-ra összességében akár kettő métert is emelkedhet a globális tengerszint. Noha a tengerszint emelkedés már önmagában is megnöveli a dagály tetőzési magasságát, a közeli jövőben ezt még egy kozmikus tényező is erősíteni fogja – figyelmeztetnek a szakemberek.

A Hold, és kisebb részt a Nap gravitációja okozza az árapálytForrás: ABC.net.au

Legnagyobbrészt a Hold gravitációs ereje keletkezteti az árapályt, de ez a gravitációs hatás nem egyenletes a Hold pályakilengései miatt,

ez a ritmikus 18,6 éves ciklus szerinti ingadozás pedig kissé megváltoztatja a Hold Földhöz viszonyított helyzetét.

A ciklus első felében mérsékeltebbé válik a tengerjárás, ami alacsonyabb dagályokat és magasabb apályszinteket eredményez, a ciklus második felében viszont felerősödik az árapályjelenség, magasabban tetőző dagályokkal és alacsonyabb apályszintekkel, a NASA kutatói szerint.

A szélsőséges időjárási jelenségek felerősíthetik  e jelenség romboló erejét

Jelenleg a ciklus árapály-erősítő részében vagyunk; a következő árapály-erősítő ciklus a 2030-as évek közepén kezdődik el, és addigra a globális tengerszint már eléggé megemelkedik ahhoz, hogy az eddig tapasztaltnál magasabb dagályokat különösen kártékonnyá tegye - állapították meg a szakértők. A tengerszint emelkedésének és a holdciklus együttes hatásának köszönhetően a dagályos áradások gyorsan fognak növekedni az Egyesült Államok teljes partvidékén – írja a kutatócsoport.

Gyorsan fognak emelkedni a dagályos áradásokForrás: France.fr./Rémi Lemencier

Alig több mint egy évtized múlva a dagály okozta árvizek "regionális kérdésből országos kérdéssé válnak, az Egyesült Államok partvonalának legnagyobb részét érintve" - írták a szerzők.

Az éghajlati ciklus egyéb elemei, mint például az El Niño még ijesztőbbé tehetik ezt a jelenséget.

A szélsőséges időjárási események, a pusztító erejű hurrikánok és trópusi viharok mellett, a közeljövőben már az egyre intenzívebb szökőárak által jelentett fenyegetést sem lehet figyelmen kívül hagyni – vélekednek a NASA szakemberei és a Hawaii Egyetem kutatói.

A szélsőséges időjárási jelenségek is növekvő tendenciát mutatnakForrás: AFP/

Az árapályt vagy tengerjárást, a világtenger szintjének periodikus ingadozását elsősorban a Hold, kisebb részt pedig a Nap gravitációs ereje okozza, ami napi periodicitással megemeli a világtenger szintjét. Az apály és a dagály között átlagosan 6 óra 12 perc telik el,

egy naptári évben pedig 705 alkalommal tetőzik a dagály.

Újhold idején, amikor a Hold a Föld és a Nap között áll, a két égitest gravitációs ereje összeadódik, ezért ilyenkor a legmagasabb a dagályszint, amit szokás szökőárnak is hívni.

A Holdnak rendkívül komoly hatása van a tengerjárás alakulásáraForrás: AFP/EDUARD MUZHEVSKYI

Ugyanez a helyzet teliholdkor is, amikor  a Föld a Hold és a Nap között áll. Első és utolsó negyed idején a legkisebb a két égitest együttes gravitációs hatása, ezért ekkor a legalacsonyabb a dagály tetőzése is, amit vakárnak neveznek. Ha a dagály tetőzésekor erős, viharos a szél, ez még jobban megemeli a dagályszintet, és ilyenkor alakulhat ki a parti településeket elöntéssel fenyegető vihardagály jelensége.

(Forrás: Live Science)