Az izraeli Nyugati Fal alatti alagutakban a régészek egy bonyolult épület részeire bukkantak, amelyet a szakemberek feltételezése szerint a jeruzsálemi helyi tanács tagjai és a vendégeik fogadóhelyeként használhattak a Templom-hegyre vezető útjukon.

A most felfedezett épület két folyosóból áll, amelyeket egykor a korinthusi stílusú oszlopok tetején elhelyezett, ólomcsövekkel táplált szökőkút kötött össze.

Valószínűleg a helyi tanács tagjai fogadóhelyeként használták, mielőtt felmentek volna a Templom-hegyreForrás: Israel Antiquities Authority

Noha ma már szinte semmi nyom nem maradt belőlük, de valószínűleg díszes kanapékkal és egyéb, ülőhelyekkel rendezték be a termeket – mondta Shlomit Weksler-Bdolach, az Izraeli Régiségügyi Hatóság régésze a felfedezést bejelentő videóban, amit a LiveScience online tudományos portál idéz.

Charles Warren régész még a 19. században fedezte fel az épület egyes részeit, majd a 20. században számos más szakember fokozatosan feltárta egy-egy területét. Az elmúlt években az Izraeli Régiségügyi Hatóság és a Western Wall Heritage Foundation dolgozott a szerkezet többi részén, ami lehetővé téve a kutatók számára, hogy jobban megértsék, egykor mire is használhatták.
A régészeti csoport úgy gondolja, hogy a társadalom elit tagjai gyűlhettek össze ebben az épületben, mielőtt felmentek volna a Templom-hegyre, a judaizmus legszentebb helyére.

A szakemberek szerint az is lehetséges, hogy a környéket étkezésre is használtákForrás: Israel Antiquities Authority

Ám a szakemberek szerint az is lehetséges, hogy a területet étkezésre használták. A nyilatkozat szerint az ilyen típusú étkezők, ahol a korabeliek úgymond félig fekve ettek, igen népszerűek voltak időszámításunk előtt az ötödik században a görög, a hellenisztikus és a római világban.
A régészeti nyilvántartásban magánlakásokból, palotákból, templomokból, zsinagógakomplexumokból és polgári vegyületekből ismerjük – áll a közleményben. – A héber Biblia is megemlíti az ilyen típusú helyiségek étkezéshez való használatát.

A régészeti munkákból kiderül, hogy az épületet valamikor Krisztus előtt 20 és 40 között építették, amikor Izrael római fennhatóság alatt állt. Ezt követte a római-zsidó háború, amely 66-tól 70-ig tartott;

a Júdea ellen vezetett római hadjárat végül Jeruzsálem pusztulását és a zsidók teljes szétszóródását eredményezte.

Miután az épületet lerombolták, az épület maradványaiban egyfajta medencét építettek, amelyet a régészek szerint valószínűleg rituális megtisztulásra használtak.