A Nagy-korallzátony kilátásai továbbra is igen rosszak, hiába kezdődött el regenerálódása az utóbbi években.

Ausztrál szakemberek a páratlan természeti képződmény állapotáról szóló éves jelentésüket hétfőn hozták nyilvánosságra, az UNESCO világörökségi bizottságának ülésszaka idején, amelyen eldől majd, hogy veszélyeztetett világörökségi helyszínné minősítik-e a korallzátonyt.

Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete júniusban javasolta, hogy a világ legnagyobb zátonyrendszerét sorolják a veszélyeztetett helyszínek közé, mivel a korallok nagyrészt az éghajlatváltozás miatt károsodtak. Az Ausztrál Tengertudományi Intézet (AIMS) szerint a korallzátony jelenleg a "regenerálódási időszakban" van, miután egy évtizedig károsította a hőség okozta stressz, valamint a sok ciklon. A korallzátony állapotát 35 éve megfigyelő ausztrál kormányhivatal szerint azonban az ilyen "kegyelmi időszakok" egyre ritkábbak az éghajlatváltozás hatásai miatt.

Az éghajlattal kapcsolatos szélsőséges időjárási események és a korallzátonyt pusztító töviskoronás tengeri csillagok elterjedése miatt a zátonynak kevesebb lehetősége van a regenerálódásra.

A tudósok megállapították, hogy az elmúlt két évben a vizsgált 81 helyszín közül 69-ben megnőtt a kemény korallok mennyisége. Egy tavaly októberben közzétett tudományos kutatás szerint a 2300 kilométernyi rendszer 1995 óta elveszítette koralljainak felét, az óceánon tapasztalható hőhullámok tömeges korallfehéredést okoztak.

Agykorall a Nagy-korallzátonyonForrás: Photononstop

Britta Schaffelke, az AIMS kutatási programigazgatója szerint a legfrissebb eredmények azzal kecsegtetnek, hogy a zátony még mindig ellenálló. Ugyanakkor hozzátette: "a jövőbeli kilátások még mindig nagyon gyengék a klímaváltozás veszélyei és más tényezők miatt, amelyek hatással vannak a zátonyt alkotó organizmusokra".

(MTI/AFP)