Búvárrégészek ókori hadihajó és egy görög temetkezési hely maradványaira bukkantak az elsüllyedt egyiptomi városban, Thónisz-Heraklionban.

A Nílus torkolatában egykoron elterült város az ókorban Egyiptom legnagyobb földközi-tengeri kikötője volt, egészen addig, amíg Nagy Sándor i.e. 331-ben megalapította Alexandriát.

A fáraók idején, az i.e. 12. században épült várost, amelyet akkoron Thónisznak neveztek, több mint 1200 éve földrengések pusztították el. Az Alexandria közeli Abukir-öbölben fedezték fel újra 2001-ben az elsüllyedt város.

Az Földalatti Régészet Európai Intézete vezette egyiptomi-francia régészcsoport búvárai találtak rá az ókori hadihajóra, amely akkor süllyedhetett el, amikor a város híres Amon temploma, amelynek közelében a hajó lehorgonyzott, összeomlott az i.e. második században.

Az előzetes vizsgálatok szerint a 26 méter hosszú, lapos fenekű hajó evezőlapátotokkal és egy nagy vitorlával az akkori hagyományos hajóépítést tükrözi, de az ókori Egyiptom jellegzetességeit is magán viseli - közölte egy egyiptomi idegenforgalmi és örökségvédelmi minisztérium.

Az elsüllyedt város egy másik részében találtak rá a görög temetőre, amely az i.e. negyedik századból első éveiből származik.

A felfedezés csodálatosan tükrözi a városban élt görög kereskedők jelenlétét" - közölte a tárca, hozzátéve, hogy a görögök már a késő fáraókori dinasztiák idején letelepedhettek a térségben.

"Szent helyeiket a hatalmas Ámon templom közelében építették fel. Ezek szintén megsemmisültek és maradványaikat megtaláltuk együtt az egyiptomi templom maradványaival együtt" - írták a közleményben.

(MTI/Reuters)