A tudomány már régóta tudja, hogy a neandervölgyiek képesek voltak hatékonyan eszközöket és fegyvereket díszíteni. De készíthettek-e díszt, ékszereket vagy létezett-e a mai értelemben vett művészetük? A Göttingeni Egyetem és az Alsó-Szászország Állami Örökségvédelmi Hivatal által vezetett kutatócsoport a Harz-hegységben található Egyszarvú-barlang (Einhornhöhle) új leletét elemezve arra a következtetésre jutott, hogy a modern emberhez genetikailag legközelebb álló neandervölgyiek figyelemre méltó kognitív képességekkel rendelkeztek.

A tudósok 2019 óta végeznek ásatásokat a Harz-hegységben található Unicorn-barlangban. Az erősen megrongálódott területen azonban csak most először sikerült a neandervölgyi korszakból jól megőrzött, kulturális tárgyakat feltárniuk. A maradványok között egy lábcsont bizonyult a leginkább szenzációs felfedezésnek. A csonthoz tapadó talaj eltávolítása után hat rés szögmintája került napvilágra.

Európa egyik legfontosabb neandervölgyi lelete lehet a német barlangban talált csontfaragvány.Forrás: GEORG-AUGUST-UNIVERSITÄT GÖTTINGEN

Gyorsan rájöttünk, hogy ezek nem az állat lemészárlásából készült hegek, hanem egyértelműen dekorációs céllal készültek közölte Dr. Dirk Leder, az ásatás vezetője, az Alsó-Szászország Állami Örökségvédelmi Hivatal munkatársa. – A faragott rovátkákat ezután háromdimenziós mikroszkóppal elemezhettük a Göttingeni Egyetem Faanyag- és Fatermék Tanszékén.

A tanulmány eredményeit a Nature Ecology and Evolution folyóiratban tették közzé, amely szerint a tudományos összehasonlítás céljából a csapat kísérleteket végzett a mai szarvasmarha lábcsontjaival. Kimutatták, hogy a csontot először valószínűleg meg kellett főzni ahhoz, hogy a mintát kőszerszámokkal bevéssék a megpuhult csontfelületbe. A szakemberei számításai szerint a munka körülbelül másfél órát vett igénybe.

Az is kiderült, hogy a lábcsont egy óriásszarvasé (Megaloceros giganteus) volt.

Egy neandervölgyi koponyájaForrás: AFP/Stephane De Sakutin

Valószínűleg nem véletlen, hogy a neandervölgyi faragáshoz egy hatalmas agancsú, lenyűgöző állat csontját választották – mondta Antje Schwalb, a Braunschweig Műszaki Egyetem professzora.
A tudósok a csontfaragvány korát a radiokarbonos kormeghatározással 51 ezer évesre becsülték. Úgy tűnik, hogy ez az első, és egyben a legrégibb európai lelet, amely egyértelműen a neandervölgyiekhez köthető. A kutatók eddig csak néhány dísztárgyat ismertek: eddig csak a körülbelül 40 ezer éves francia leletek voltak azok, amelyeket a neandervölgyiek díszítőművészetének példáiként ismertünk.

A német csontfaragvány azonban abból az időből való, amikor a modern ember még nem tette be a lábát Európába. Thomas Terberger, a Göttingeni Egyetem őstörténeti és korai történeti tanszékének professzora szerint ez azt jelenti, hogy a neandervölgyiek képesek voltak önállóan mintákat készíteni a csontokon, és évezredekkel a modern emberek Európába érkezése előtt valószínűleg már szimbólumokkal is kommunikálhattak.