Az események furcsa fordulatot vettek Mexikóváros külterületén: a kutatók bejelentették, hogy egy ott felfedezett, szokatlan régészeti emléket újra be fognak temetni. A fontos történelmi felfedezést egy, eddig még ismeretlen, jövőbeli időpontig szeretnék elrejteni a nagyközönség elől.

A szóban forgó felfedezés egy alagút, amelyet évszázadokkal ezelőtt építettek az Albarradón de Ecatepec részeként: a gátak és vízi utak árvízvédelmi rendszerét azért alakították ki, hogy megvédjék az Azték Birodalom fővárosát, Tenocstitlan történelmi települését az emelkedő vizektől.
A város számos gátrendszerrel rendelkezett, hogy megakadályozza az özönvíz okozta áradásokat, ám a spanyol konkvisztádorok eleinte nem értékelték az őshonos infrastruktúra ötletességét, ezért az első években számos építkezést elpusztítottak gyarmatosítás során.Miután azonban számos áradás elöntötte a korai gyarmati Mexikóvárost és más ehhez hasonló árvízvédelmi rendszereket az 1600-as évek elején újjáépítették vagy megjavították.

Ezt az alagutat most újra betemetikForrás: INAH

Az Országos Antropológiai és Történeti Intézet (INAH) régészei csak évszázadokkal később fedeztek fel egy ilyen jellegzetességet az Albarradón de Ecatepec-en belül, majd 2019-ben találtak egy alagutat, amely megőrizte az azt létrehozó kultúrák egyedi felépítését.

Ez a kis alagút-kapu mindössze 8,4 méter hosszú volt, és csak egy apró részét képviselte az őslakos munkások ezrei által épített, hatalmas Albarradón de Ecatepec emlékműnek, amely összesen 4 kilométerre nyúlt.

Bár kicsi, de mégis fontos és szokatlan) felfedezésnek számított, a tudósok több, a spanyolok jelenlétére utaló jelet találtak a szerkezetben. Összesen 11 szimbólumot fedeztek fel, többek között egy háborús pajzsot, egy ragadozó madár fejét és az esőcseppek ábrázolását. A szakemberek úgy gondolják, hogy a szimbólumokat nem a spanyol lakosok véshették ide, hanem akik segédkeztek az Albarradón de Ecatepec megépítésében.
Projektünk egyik célja az út építési rendszerének ismerete volt, amely lehetővé tette számunkra, hogy bebizonyítsuk, hogy azok még a hispániai hatások előtti módszerekkel készültek – magyarázták a kutatók a ScienceAlert online tudományos portálnak. – Az utakat leginkább félköríves ívekkel és andezittel, mész- és homokhabarcsokkal készítették, a padlón és felső részén kővel és kőris fővonallal.

Hozzátették: minden római és spanyol hatású. A felfedezést nyilvánossá kívánták tenni, hogy az emberek meglátogathassák és megnézhessék az azték és a spanyol kulturális elemek ezt a szokatlan, évszázados keveredését.

Az INAH kutatói most bejelentették, hogy a kiállítás megfelelő kiépítéséhez és a figyelemre méltó szerkezet védelméhez szükséges pénzhiány miatt a közelmúltban felfedezett alagútszakaszt most még egyszer be kell fedni. A szakemberek tehát újra betemetik az alagutat annak érdekében, hogy a benne található értékes régészeti leletek ne sérüljenek, ne rongálódjanak meg, vagy hogy ne tudják kifosztani őket. Most egy speciális falazatot építenek a karakterjelek védelmére, majd a fáradságosan feltárt helyet földdel visszatöltik.