Kőkorszaki emberi maradványok fogkövében konzerválódott szájüregi baktériumok örökítőanyaga alapján dokumentálható a mezőgazdaság terjedése Dél-Európában - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.

A Közel-Keletről érkezett földművesek baktériumai átvették a helyi vadászok és gyűjtögetők baktériumainak helyét. Akkoriban a legelterjedtebb szájüregi baktériumok az Anaerolineaceae-baktériumok voltak - írják a szakértők a PNAS tudományos lapban.

A kőkorszaki földművesek Levante vidékéről a Balkánon át, a Földközi-tenger mentén vándoroltak Európába. Velük más Anaerolineaceae-ágak is érkeztek nyugatra és itt szaporodtak - közölte a Claudio Ottoni, a Római Egyetem kutatója vezette szakértői csoport.

Az emberi szájban lévő flóra a vadászó-gyűjtögető életmódról a mezőgazdaságra való átállással csak keveset változott.

Eszerint az európai kőkorszaki ember csak lassan változtatta meg táplálkozását.

Az Anaerolineaceae-baktériumok örökítőanyaga a ma élő emberek fogkövében is megtalálható, de jóval kisebb mértékben, mint a kőkorszaki európaiéban. A történelem során később a szájüregi mikrobák jóval erőteljesebben változtak, mint a mezőgazdaság térnyerésekor.

(MTI/APA)