A valaha észlelt legrövidebb gammakitörést fedezték fel csillagászok. Az alig 0,6 másodpercig tartó jelenséget egy távoli nagytömegű csillag szupernóva-robbanása okozta.

A gammakitörések (rövidítve GRB-k) a világegyetem legfényesebb és legnagyobb energiakibocsátással járó eseményei, de egyelőre rejtély, pontosan mi okozza e kozmikus katasztrófákat. Időtartamuk alapján mostanáig két csoportba sorolták őket:

  • A rövid gammakitörések kevesebb, mint két másodpercig tartanak és valószínűleg neutroncsillag-kettősök összeolvadása során keletkeznek.
  • A hosszú gammakitörések két szekundumnál tovább tartanak, és vélhetően masszív csillagok összeroskadásakor jönnek létre.

A most detektált, kevesebb, mint egy szekundumig tartó kataklizma azonban igazán egyik kategóriába se sorolható.

Egy rövid gammakitörés illusztrációjaForrás: International Gemini Observatory/NOIRLab/NSF/AURA/J. da Silva

A felfedezés az eddigi legrövidebb gammakitörés, amit egy összeomló nagytömegű csillag szupernóva-robbanása idézett elő" – írta a kiadott közleményben Tomás Ahumada, a Marylandi Egyetem doktorandusza, a NASA Goddard Űrközpontjának csillagásza, a Nature Astronomy folyóiratban megjelent publikáció vezető szerzője. Az esemény mindössze 0,6 másodpercig tartott, tulajdonképpen egy sikeres és befuccsolt gammakitörés határán táncolt" – tette hozzá.

A NASA Fermi űrtávcsöve észlelte először a rekorder gammakitöréstForrás: NASA’s Goddard Space Flight Center/Chris Smith

A kutatócsoport szerint néhány szupernóvához köthető gammakitörés azért tart rövid ideig, mert az összeroskadó csillag pólusainál a gammasugarak nem elég erősek ahhoz, hogy teljesen elhagyják a pusztuló csillagot. Más csillagok esetében azonban a sugarak annyira gyengék lehetnek, hogy emiatt a gammakitörés teljesen meghiúsul.

A felfedezéssel az is nyilvánvalóvá vált, hogy számos rövid gammakitörést valójában nem neutroncsillagok, hanem szupernóvák idéztek elő.

Így találták meg

A most bemutatott, GRB 200826A katalógusjelű gammakitörést először a NASA Fermi űrtávcsövével azonosították 2020. augusztus 26-án, majd az eseményt követő 28, 45 és 80 napban a hawaii Gemini North obszervatóriumra szerelt Gemini Többtest-spektrográf figyelte tovább a 6,6 milliárd fényévre lévő forrásgalaxist. 

A két kutatóeszköz képességeinek kombinálásával sikerült összekapcsolni a szupernóva-robbanást a rövid gammakitöréssel.

Az alig 0,6 másodpercig tartó gammakitörés akkora mennyiségű energiát bocsátott ki, amennyit az egész Tejútrendszer ugyanennyi idő produkál.

Az eredmények azt mutatják, hogy a gammakitörés hossza korántsem árul el mindent a jelenség hátteréről, és az események alaposabb megismeréséhez további kutatómunkára van szükség.